Minden hónapban rövid összefoglalót teszünk közzé az előző hónapban végzett mun­kánkról.

Levegőminőség-védelem – Az Európai Unió Bíróságának ebben a hónapban kihirdetett ítélete szerint Magyarország megsértette a részecskeszennyezettségre (PM10) előírt uniós – a hazai szabályozásba is átültetett – határértékeket. Amennyiben ezek továbbra sem teljesülnek, akkor az országnak várhatóan komoly pénzügyi szankciókkal kell számolnia. A Levegő Munkacsoport álláspontja szerint bőven lett volna lehetőségünk az elmarasztalás megelőzésére.

Javaslatot dolgoztunk ki és küldtünk az agrárminiszternek arra, hogy az országos szabályozás megengedje az önkormányzatoknak a szilárd tüzelőanyagok háztartási égetésének korlátozását. Egyúttal szorgalmaztuk, hogy a kormány segítse elő a kevésbé környezetszennyező fűtési módokra történő átállást, különösen a korlátozást bevezető településeken.

Folytattuk a szemléletformáló programot, melyben több mint 200 önkormányzatot kerestünk meg, felsorolva, mi mindent tehetnek a hulladékégetés ellen. A Tiszta fűtés, rendes ház projekt keretében a metnet.hu oldal alkalmassá vált új eszközök regisztrálására, így hamarosan ez az oldal is száznál több eszköz adatait fogja megjeleníteni térképén. Újbuda Önkormányzat pályázatával tíz óvodában sikerült felszerelni mérőkészüléket, már csak egy óvoda van hátra, melyét sajtóeseménnyel tervezi a Levegő Munkacsoport felhelyezni.

Részt vettünk az Egyensúly Intézet és a Friedrich-Ebert Alapítvány közös szakértői beszélgetésén a magyarországi légszennyezésről és annak lehetséges leküzdéséről, és konkrét javaslatokat tettünk a tanulmányukhoz.

Levelet írtunk az agrárminiszterhez, tájékoztatást kérve az avarégetés újbóli engedélyezésének indokairól. (Szegő Judit)

Folytattuk a méréseket a Testo DiSCmini részecskeszámláló készülékkel és ezekből létrehoztunk egy kiértékelést. Új tematika szerint kezdtünk el mérni, szimuláltunk egy munkanapot, aminek során az utazásunk során az egyik busz belsejében kritikus értékeket mértünk, erről a bejelentést megtettem a BKK felé. Ennek a mérésnek az adatait kiértékeltük, mérési jegyzőkönyvbe foglaltuk. Ezekben a mérésekben, illetve az adatok elemzésében segítségünkre van a Levegő Munkacsoport új gyakornoka: Sandugash Abisheva. (Wende Rebeka)

Közlekedés – Folytatódott fellépésünk a Galvani úthoz tervezett híd ellen, több írásunk is megjelent ebben a témakörben, valamint a helyi civil szerveződésekkel közösen nyílt levelet küldtünk Karácsony Gergely főpolgármesternek és Fürjes Balázs államtitkárnak. A Karátson Gábor Kör is tartott erről egy beszélgetést, melyen az ismert álláspontok mindegyike előkerült. Véleményeztük a Budapesti Fővárosi Önkormányzat klímastratégia tervezetét, amihez közlekedés szempontú javaslatokat is tettünk.

Az ITM készíttetett egy tanulmányt a 2014-2020-ban különféle Operatív Programok (Integrált Közlekedési, Vidékfejlesztési, Regionális) keretében támogatott közlekedésfejlesztési programok környezettel kapcsolatos hatásait. Ennek kapcsán ismételten javasoltuk egy projekt szintű környezeti monitoring adatbázis felállítását, amit már a 2007-2013 időszakban több környezeti hatásvizsgálatot végző cég is javasolt, minden eredmény nélkül.

Meghallgattunk több vitát is, melyeken a klímavédelemben várható fejleményekről volt szó. Az Európai Zöld Megállapodás kiemelte a hidrogént, mint a megújuló energiára való átállás egyik eszközét, és elhatározta az ilyen irányú projektek támogatását. Mint kiderül a Magyar Villamos Műveket is foglalkoztatja a kérdés, különösen azóta, hogy a lakossági gázszolgáltatás egyik gazdája lett Magyarországon, például Budapesten is. Ott voltunk a Magyar Közgazdasági Társaság villanyautós panelbeszélgetésén, amelyen végül pozitív kép alakult ki az átállásról, bár sajnos pont arról nem esett elég szó, amiről kellett volna. Nevezetesen arról, hogy a magyarországi autógyártásban, beszállításban dolgozóknak milyen támogatásra lesz szükségük az államtól az átállási folyamatban.

A Magyar CIVINET által szervezett beszélgetésen sok, a városi közlekedés megújítását célzó érdekes projektről hallhatunk, amelyek például Budapesten, Kecskeméten és Egerben valósulnak meg. Volt még egy CIVINET beszélgetés is, névleg a szemléletformálásról a közforgalmú közlekedésben, valójában különféle kezdeményezésekről, projektekről.

A Budapesti Közlekedési Központ Balázs Mór Klubot alakított. Az első rendezvényen több, mint százan voltak. Elhangzott, hogy a BKK a komplex szolgáltatási szemléletű mobilitásmenedzsment irányába kívánja terelni a tevékenységét, és már a mikromobilitási és aktív közlekedési módokat támogató programnak is vannak ilyen elemei.

Részt vettünk a Fővárosi Önkormányzat konzultációján a Pesti alsó rakpart megújításáról. (Vargha Márton)   

Településfejlesztés, zöldfelület védelem, földvédelem – Február 2-án megküldtük észrevételeinket a Budapest X. kerületi Polgármesteri Hivatal főépítészének a Hungária körút–Salgótarjáni út–Zách utca–Csilla utca–Pongrácz út–Horog utca–Kőbányai út által határolt terület kerületi építési szabályzatára vonatkozóan. Észrevételeinkben többek között értékeltük, hogy – mivel a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum várható látogatói a kerületi építési szabályzat készítői szerint főleg a közösségi közlekedést fogják használni, az OTÉK által előírt személygépjármű parkolóhelyek mennyiségének 35%-kal való csökkentésével tervezték az intézmény parkolójának kialakítását. Észrevételeinkben kihangsúlyoztuk a tervezési területen lévő Pongrácz úti lakótelep és MÁV lakótelep utcai fasorai védelmének fontosságát, és az esetlegesen szükséges vasúti zajvédőfal feltétlenül növényborítással történő kialakítását.

1. Február 5-én megküldtük a XI. kerületi környezetvédelemért felelős alpolgármester részére a Levegő Munkacsoport észrevételeit Újbuda Környezetvédelmi Programjával kapcsolatban. A Levegőtisztaság, légszennyezés fejezetben helyesnek tartottuk annak megállapítását, hogy a Kosztolányi Dezső téri OLM mérőállomás adatai a körülmények alakulása miatt használhatatlanok a tervezett beruházások légszennyezettségi állapotának megállapítására és sajnálatos példákat említettünk annak alapul vételével kapcsolatban (RIVER lakópark esete). Kitértünk a Kelenföldi Hőerőmű megítélésének problematikájára. Méltattuk a Felszín alatti vizekről, valamint a Talaj, föld védelméről szóló fejezetek alaposságát és az Önkormányzat jelentős vállalását a szennyezett talajok 2030-ra történő megtisztítására vonatkozóan. A Közlekedés című fejezetben kifejtettük, hogy a Levegő Munkacsoport nem ért egyet a P+R parkolók létesítésével. A Zöldfelület-védelem című fejezettel kapcsolatban kifejtettük az eredeti altalajjal közvetlen vertikális kapcsolatban álló zöldfelületek és a mély gyökerű, nagylombú fák fontosságát.

2. Február 11-én megküldtük a XII. kerület Hegyvidéki Polgármesteri Hivatal Városrendezési és Főépítészi Iroda irodavezetője részére a XII. kerület Magyar Jakobinusok tere–Alkotás utca–Kiss János altábornagy utca–Ugocsa utca–Királyhágó tér–Németvölgy út–Kékgolyó utca által határolt terület Kerületi Építési Szabályzatával kapcsolatos észrevételeinket. Észrevételeink az egyes fejezetek helyes tartalmának méltatása mellett a zöldfelületi arányokra, a területek aláépíthetőségének megállapítására vonatkoztak, felfedve az egyik munkarészben a beépíthetőséget megállapító táblázat sajnálatos helytelenségét, mivel a táblázatban a terepszint alatti beépíthetőség arányának előírása nem tette lehetővé a legkisebb zöldfelületi aránynak az OTÉK által előírt aláépítetlen zöldfelületként történő kialakítását.

3. Február 19-éig elkészítettük észrevételeinket Budapest fenntartható energia és klímaterve egyeztetési anyagával kapcsolatban. Főleg közlekedési témák, a természeti környezet és zöldfelületi rendszer, az üvegházhatású gázok kibocsátási leltára, zöldfelületek minőségének javítása, a tervezett ún. „klímavédelmi övezetek” kijelölése (mely a fővárosi lakosság nagy részét hátrányosan érintené), P+R parkolók és a barnamezős területek problematikájával foglalkoztunk. (Schnier Mária)

Uniós költségvetés – Folytattuk az együttműködésünket, anyagok elkészítését az Uniós pénzekkel az éghajlatért projektünk keretében.

Mintegy 19 ezer milliárd forintról – ez Magyarország 2019. évi GDP-jének 40 százaléka – dől most el, hogy milyen célok és prioritások mentén költi el a magyar állam. Ekkora összeghez jut ugyanis Magyarország az Európai Unió 2021-2027 közötti költségvetéséből és a koronavírus-járványhoz kapcsolódó helyreállítási csomagból összesen. A források felhasználásának kötelező eleme az érintett társadalmi csoportok bevonása. A Levegő Munkacsoport a Civilizáció koalíció tagjaival és a csatlakozó civil szervezetekkel együtt azonban úgy látták, hogy nincs lehetőségük a folyamatban való érdemi részvételre, ezért nyílt levélben fordultak a Miniszterelnökséghez, hogy a kormány kezdjen valódi társadalmi párbeszédet a Magyarország sorsát hosszú évekre meghatározó támogatások felhasználásáról.

Kedvező választ kaptunk a kormánytól arra a levélre, amelyben azt kértük, hogy támogassa az épületek fűtéséből, a mezőgazdaságból és közlekedésből eredő szén-dioxid-kibocsátások visszaszorításával kapcsolatos, úgynevezett erőfeszítésmegosztási rendelet (angol rövidítéssel ESR) megtartását.

Részt vettünk a Magyar Közgazdasági Társaság „MKT: Az Európai Unió 2021-2027-es pénzügyi kerete és a Next Generation EU által biztosított források bemutatása” című rendezvényén. (Lukács András)

Éghajlatvédelem –– A brüsszeli együttműködő civilszervezetekkel közös projektjében (PlanUp) megkezdtük a közös beszámoló írását az elért eredményekről. (Szegő Judit)