Minden hónapban rövid összefoglalót teszünk közzé az előző hónapban végzett mun­kánkról.

 

 

Levegőminőség-védelem – A Mérj velünk! kampány folytatódik, még 120 mérőműszert ingyen biztosít a Levegő Munkacsoport iskoláknak. Az iskolák/tanárok számára létrehozott Facebook csoport aktivitása nőtt, 275 csatlakozó taggal.

Az orosz ERA Alapítvánnyal közös projekt keretében július 28-án nemzetközi projektzáró konferenciát tartottunk.

Az Erzsébetváros Önkormányzattal közös új projekt keretében egy próbamérés megvalósult, de betegség miatt csak szűk körű, gyakornokok bevonása nélkül. (Szegő Judit)

 

Közlekedés – Részt vettünk a Főpolgármesteri Hivatalban a pesti rakpart jövőjével kapcsolatos konzultációkon. Ott voltunk az MTVSZ által szervezett fórumon a Liszt Ferenc Repülőtér környezetszennyezésének korlátozási lehetőségeiről. Ott voltunk a fővárosi Zöld Budapest Munkacsoport júliusi ülésén.

A külföldi vakációra készülő autósoknak érdemes tájékozódniuk az utazás megtervezése előtt, mivel számos népszerű turisztikai csomópont szigorításokat vezet be a légszennyezés csökkentése érdekében. Jelenleg 320 európai városban korlátozzák a régebbi, jellemzően környezetszennyezőbb járművek mozgását, és 2019 óta 40 százalékkal nőtt a számuk – állapította meg a Tiszta Városok Kampány új tanulmánya, amiről a Levegő Munkacsoport is hírt adott. Tanácskoztunk a városi útdíj ügyében a Lehet Más a Politika párt szakértőivel Részt vettünk a Tiszta Városok Kampány (CCC) ülésein. A teherszállítással kapcsolatban egy mini projektet megnyert a Levegő Munkacsoport, aminek keretében hírt adtunk arról, hogy egy friss kutatás szerint a világ hat legszennyezőbb futárcégének a kézbesítés utolsó kilométereire jutó szén-dioxid-kibocsátása eléri a 4,5 megatonnát évente, ami nagyjából 600 000 háztartás éves kibocsátásának felel meg. (Vargha Márton, Szegő Judit)

 

Uniós költségvetés, államháztartás – A Levegő Munkacsoport is csatlakozott civil szervezetek álláspontjához, mely szerint a kormány által benyújtott törvényjavaslat, amely „az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében” módosítaná a társadalmi egyeztetés szabályait, csak látszatmegoldásokat kínál. A jogalkotásban való társadalmi részvétel erősítése fontos cél, de ahhoz elsősorban valódi kormányzati akaratra, a hatályos törvények érdemi végrehajtására és a törvényjavaslatban foglaltaknál jóval hatékonyabb garanciákra lenne szükség.

A projekt egyik tevékenységeként készülő „Tanulságos gyakorlatok adatbázisába” új példákat gyűjtöttünk ipari tevékenységre, és városi kék-zöld infrastruktúra fejlesztésre nyújtott támogatások témákban, valamint egy rövid hírt jelentettünk meg az adatbázisról.

Részt vettünk a Citizens’ Climate Europe-pal történt egyeztetésen, akik a Levegő Munkacsoportéhoz hasonló államháztartási reformot szorgalmaznak.

A Zöld Civil együttműködés a Levegő Munkacsoport két munkatársát is delegáltjai közé választotta a következő két évre. Dr. Bendik Gábort az Országos Környezetvédelmi Tanácsba (amelynek elnöki tisztét is betölti majd egy évig), Tarr Katalint pedig a Partnerségi Megállapodás Monitoring Bizottságba delegálta a Zöld Civil együttműködés.

Blogbejegyzésünkben néhány „különadót” vizsgáltunk, melyekről nemrégiben döntött a kormány – például a repülőjegyadót és a megemelt cégautó-adót. Az említett adópolitikai lépések iránya megítélésünk szerint helyes, mivel világ legfejlettebb és legélhetőbb országaiban az adórendszert már évtizedek óta igyekeznek úgy formálni, hogy a környezetterhelő tevékenységek és termékek aránylag nagyobb közterheket viseljenek, a munkaerőt terhelő adók pedig csökkenjenek, illetve a lakosság jóllétére, egészségügyre, oktatásra, környezetvédelemre szánt állami bevételek növekedjenek. (Tarr Katalin)

 

Településfejlesztés, zöldfelület védelem, földvédelem – Az alábbi fejlesztési szándékokkal kapcsolatban írtunk észrevételeket a Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztályához:

Július 1-jén Palota Parkváros XV. kerület Szentmihályi út–Rákospalotai határút–Késmárk utcai iparterület közötti 22 ha-os terület 1/A ütemében 96251 négyzetméter nagyságú területen létesíteni tervezett 673 lakás, 673 parkoló és kereskedelmi intézményekhez 403-600 parkoló létesítésével kapcsolatban kifogásoltuk, hogy nem foglalkozik megfelelően a tervezett beépítés miatti közlekedési vonzatokkal és főleg csupán az építkezési fázis légszennyezését tárgyalja. Bár a zajjal foglalkozó fejezet tartalmaz forgalomszámlálást a Szentmihályi úton és a Rákospalotai határúton, de ez nem elegendő a helyzet felméréséhez. Véleményünkben kifejtettük, hogy mivel a fejlesztési terület körül nagyvárosias, tízemeletes lakótömböket tartalmazó telepszerű terület, valamint kertes családi házak, lakótelep, iparterület helyezkednek el, és a rendkívül nagy forgalmú Rákospalotai határút és Szentmihályi út határolja, környezeti hatásvizsgálati eljárás elrendelése szükséges, többek között aktuális forgalomszámlálásokkal minden napszakra vonatkozóan

• a Rákospalotai határúton közösségi közlekedés és személygépjármű közlekedés üteme,

• Szentmihályi úton, felmérve az agglomerációból érkező gépkocsik arányát is,

• a fejlesztési területet körülvevő valamennyi lakó, illetve gazdasági területen.

Ezen vizsgálatok eredményétől függően kell eldönteni, hogy a tervezett fejlesztés megvalósítható-e ilyen, vagy csak jelentősen csökkentett mértékben.

Július 4-én a XI. kerület Temesvár utca 19-21. 3806 hrsz. területen a Temesvár utca–Kondorosi utca–Mesterházi utca–Talpas utca által határolt területen 400 lakásos lakótömb létesítése 400 férőhelyes mélygarázzsal beruházásról írtunk véleményt. A tervezési terület és környezete övezeti besorolása: vegyes intézményi terület. A Temesvár utcában, valamint a Mesterházi utca és a Talpas utca fejlesztési területtel szemben lévő oldalán lakóházak is vannak. A fejlesztési szándék megfelel az övezeti besorolásnak. Észrevételeinkben szükségesnek tartottuk környezeti hatásvizsgálati eljárás elrendelését többek között az alábbiak miatt. Szükséges a tervezési helyszínéről kitelepíteni szándékozott, jelenlegi szolgáltatások további elhelyezésének helyszínét közölni, mivel működésükkel kapcsolatos jelentős közlekedési hatásukat ezentúl ott fogják kifejteni. Javasoltuk a tervezett lakások mennyiségének jelentős csökkentését a környék védelme és a tervezett fejlesztés élhetőségének érdekében. A fejlesztési terület mellett a Temesvár utcában lévő értékes fasorra felhívtuk a figyelmet, mert védelmét fontosnak tartjuk.

Július 14-én a Kiskunlacháza 0526/13 hrsz. kavicsbánya létesítéssel kapcsolatos előzetes vizsgálatban közölték, hogy „a kérelmezővel azonos érdekeltségi körbe tartozó személy kérelmére korábbi eljárásban tárgyi területre tervezett bányászati tervre vonatkozóan környezeti hatásvizsgálati eljárás volt, mely kérelem víz- és talajvédelem, táj- és természetvédelem okból elutasításra került. Jelen kérelem műszaki tekintetben azzal megegyezik.” (2013 évi eljárás volt.) Tekintet nélkül a jogi környezet eltelt időben bekövetkezett (az Előzetes Vizsgálati dokumentációban sejtetett) változására írtuk, hogy fenti körülményt szem előtt kell tartani. Az Előzetes Vizsgálati dokumentáció szerint 12 ha 5072 négyzetméter nagyságú területen 12 ha nagyságú, nagy mélységű tó maradna vissza a bányászati tevékenyég után. Az Előzetes Vizsgálat többek között az alábbiakkal próbálta indokolni a bányászati kérelem hasznosságát: „A termelvény magasépítési és mélyépítési alapanyag”, útépítéshez is szükséges, „az útépítés egyértelműen közérdek”, „növekvő lakásépítési szándék miatt megnőtt kereslet”. Jelentős körülmény, amit az Előzetes Vizsgálati dokumentáció említ, hogy: a bánya mezőgazdasági terület (szántó művelési ág), végleges más célú hasznosítására vonatkozó engedélyezési eljárás a jelen előzetes vizsgálati eljárás lezárásakor még folyamatban volt(!). Figyelemre méltó, hogy az Előzetes Vizsgálat „Vízvédelem” fejezete a kavicsbányászat káros hatásaival kapcsolatos idézeteket tartalmaz(!!!). A 2013. évi elutasítás ellensúlyozásaképpen a jelen dokumentáció próbálja a tervezett bányaművelés után visszamaradó bányató „hasznosítási” lehetőségeit reklámszerűen felsorolni. Javasoltuk, hogy a tárgyi bányanyitási tevékenységet ne engedélyezzék.

Július 21-én a Konkoly-Thege Miklós út 19/B (9121/19 hrsz.) alatti ingatlanon tervezett többlakásos lakóépület létesítésére vonatkozó előzetes vizsgálati eljárással kapcsolatban beadott, természetvédelmi szakértő tanácsai alapján természetvédelmi szempontokkal kiegészítettünk az észrevételünket. A beruházás 78 lakóegységet és 156 parkolóhelyet tartalmazna. A három lakóépület felépítése: földszint+4 emelet+penthouse. Megjegyeztük, hogy a tervezett épületegyüttes túlnyúlik a lebontott, korábbi alacsony iskolaépület által elfoglalt, valóban roncsolt területen, és a tervezett létesítmény miatt kivágandó 45 fa legtöbbje őshonos erdei fafaj. A tervezett beruházást csak úgy tartjuk elfogadhatónak, ha az épületek területfoglalása az elbontott iskolaépület által elfoglalt, valóban roncsolt területen belül marad. Környezetvédelmi szempontból elítélendő a lakásonként 2 parkolóhelyet. Javasoljuk a tervezett lakások mennyiségének jelentős mérséklését. Szükségesnek tartjuk környezeti hatásvizsgálati eljárás előírását tárgyi fejlesztési szándékkal kapcsolatban. (Schnier Mária)

 

Tanácsadó iroda – A Tanácsadó Irodához fordulók számára minden kommunikációs és jogi megoldást felvázol az egyesület, hogy a tanácskérők mindent megtehessenek az egészséges környezetért. Ebben a hónapban már kevés a megkeresések száma a szomszédjukban tapasztalt hulladékégetés témában, de sajnos vannak, akik a nyár folyamán is illegális anyagokat égetnek, több esetben cégek ilyen illegális tevékenysége miatt fordultak lakosok az Irodához, továbbá bűz panaszok, zavaró állattartás és hangos légkondicionáló berendezések miatt. (Szegő Judit)