Fuldoklik a szomszéd kéményén kiömlő füsttől?
Úgy érzi, hogy nem legális anyaggal, azaz nem tűzifával fűti otthonát?

A levegő szennyezettsége a téli időszakban a fűtésnél felhasznált tüzelő anyagtól függ leginkább. A szennyezett levegő évente 10-12 ezer ember idő előtti halálához vezet csak Magyarországon. A köztudottabb asztma és tüdőrák kialakulása mellett a szív- és érrendszeri megbetegedések nagy részéért is felelős.

Mit tehet?

Próbálja megbeszélni az illetővel

Hulladékégetés esetén elsőként azt szoktuk javasolni, hogy próbáljanak beszélni az illetővel, hívják fel a figyelmét arra, hogy a hulladékégetés szabálysértés, esetleg juttassák el hozzájuk kiadványunkat:
Tapasztalataink alapján a leggyorsabb, leghatékonyabb megoldás személyes kommunikációval érhető el.
Érdemes lehet a környékbeli lakosok, a közösségi média, helyi média, önkormányzat figyelmét is felhívni a problémára (például a füstről készült kép, vagy egy szórólap megosztásával). A helyi közösségi média csoportok, aláírásgyűjtő akciók, egyéb közösségi összefogások, illetve az önkormányzat megkeresése olyan szórólappal, plakáttal, melyet az intézmény kitehet a településen szemléletformálás céljával (MENÜ: SZÓRÓANYAGOK PLAKÁTOK) sokat tudnak segíteni. Esetenként megoldást jelenthet a szociális érzékenység, ha például a közösség (utca, terület) összefog, és egy-egy szociálisan hátrányos helyzetű lakóját kisegíti, és/vagy segít eljuttatni az illetőhöz olyan lehetőségekről információt, mint a szociális tűzifa program keretében önkormányzat által nyújtható tűzifa.
Az emberek szociális helyzete és az illegális égetés összefüggéseiről a Levegő Munkacsoport országos, reprezentatív felmérést és tanulmányt készített még 2017-ben (MENÜ: TANULMÁNYOK).

Kérjük, támogassa tevékenységeinket!

Mit tegyünk, ha csak a bejelentés segít?

Ha a személyes kommunikáció nem segít, csak akkor javasoljuk a hatóságok megkeresését. Ebben az esetben is először a közterület-felügyeletnek érdemes jelezni, hogy a helyszínen járjanak, próbáljanak ők hatni az égetőre, illetve a körzeti megbízott megkeresése is egy jó lehetőség még.
A levegő védelméről szóló 306/2010. számú kormányrendelet szerint kályhánkban csak a kereskedelemben kapható tüzelőanyagokat, a háztartásban keletkező papírhulladékot és veszélyesnek nem minősülő kezeletlen fahulladékot szabad elégetnünk. Más anyagokat, így például gumit, olajos rongyot, használt ruhát, parkettát, építési hulladékot, köztük ablakkeretet, műanyag palackot, bútorlapot, kezelt fát tilos égetni! A jogszabály megsértéséért 300.000 forintig terjedő bírság jár, ami akár naponta is kivethető.
Panaszt tenni a következőkben leírtak (MENÜ: MINTALEVÉL) szerint kell attól függően, hogy magánszemély a légszennyező égető, aki a háztartásában használja a kazánt (a), vagy nagyobb kazánnal rendelkező cégről (b) van szó:
a) magánszemély, kisebb ipari forrás esetén: kormányhivatalok területileg illetékes járási hivatalainál (mint levegővédelmi hatóság), Budapesten pedig a kerületi hivataloknál lehet.
b) cég/jogi személy esetén: vármegyei kormányhivatalok megyeszékhelyen lévő járási hivatalainak környezet- és természetvédelmi főosztályainál (Budapesten és Pest vármegyében a Pest Vármegyei Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály) intézkedik.

Másik lehetőség, ha használja a Levegő Munkacsoport által létrehozott, automatizált bejelentő oldalt szemétégetés bejelentésére (MENÜ: BEJELENTÉS). Ekkor a kéért adatok bevitele után, egy kész levelet kap az email fiókjába, melyet csak meg kell címezni.

Birtokvédelmi eljárás

Ha a fenti eljárással nem sikerül eredményt elérni, vagy abban az esetben, ha legális, de zavaró az égetés, azaz tűzifa ég, de például zavaróan alacsonyan végződik a kémény, vagy annak tisztítása segítene (kéményseprés), akkor birtokvédelmi eljárást is indíthat. Ezt az eljárást a jegyzőnél tudja kezdeményezni, az eljárás során a jegyző az indokolatlan zavarással arányos intézkedést rendelhet el - ezen a linken talál további információt.

Polgári per

Polgári per (kártérítési per) indítása is indokolt lehet az ingatlan értékcsökkenése miatt.

A hulladék felhalmozásról

Sok esetben a szabálytalan égetők a hulladékot az ingatlanukon felhalmozzák, így előfordul, hogy látható, amit későbbi elégetésre szánnak. Ha ilyet tapasztal a szomszédjában, rá az alábbi jogszabályban megfogalmazottak érvényesek.
Magyarországon bármilyen hulladékot tüzelési célra felhalmozni, adni-venni (akár térítés-mentesen is) jogszabály-ellenes! (Hulladéktörvény 31. §) Az ilyen hulladékot csak arra engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek lehet átadni! A hulladéktörvény azt is tiltja (Hulladéktörvény 12. § (1) bekezdés), hogy mástól származó hulladékot halmozzunk fel saját ingatlanunkon, illetve azt, hogy a hulladékot 1 évnél hosszabban tároljunk. Büntető Törvénykönyv 248. §-a alapján: „Aki engedély nélkül vagy az engedély kereteit túllépve hulladékgazdálkodási tevékenységet, illetve hulladékkal más jogellenes tevékenységet végez, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.’’
Az építkezésnél, felújításnál megmaradó festék, lakk veszélyes hulladék, ezek kizárólag veszélyes hulladék lerakóba szállíthatóak.