November 21-én a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumban megvitatásra került a készülőben levő Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia civil háttéranyaga. A környezetvédő szervezetek által készített tanulmány nagy részét az Energia Klub készítette, a Levegő Munkacsoport a közlekedési és a települési éghajlatvédelmi fejezeteket dolgozta ki.

A stratégiához több háttéranyag készül, többek között tudományos intézmények is felkérést kaptak egyes részek kidolgozására. A környezetvédő szervezetek, miután jelzést kaptak a KvVM-től, hogy számítanak véleményükre, kidolgozták saját anyagukat, amelynek vitája zajlott le november 21-én. Ennek során felmerült, hogy vajon éghajlatváltozási vagy éghajlatvédelmi stratégiáról kellene beszélni. A látszólag egyszerű szócsere mögött komoly hozzáállásbeli különbség húzódik meg. Az éghajlatváltozási stratégia elsősorban az alkalmazkodást helyezné előtérbe, míg az éghajlatvédelmi megfogalmazás a megelőzést. Zágoni Miklós fizikus szerint a világ el fogja égetni az utolsó csepp kőolajat is, ezért az éghajlatváltozás elkerülhetetlen. Ezt többen vitatták, rámutatva, hogy Kaliforniában és Kínában is látszanak már arra utaló jelek, hogy nem csak Európa tartja fontosnak az üvegházhatású-gázok légköri koncentrációjának csökkentését.
Az előzményekhez tartozik, hogy Láng István professzor vezetésével indult el a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia kidolgozásának folyamata. Eddig hazánknak nem volt ilyen anyaga, holott az éghajlatvédelem a társadalmi és gazdasági élet számtalan területét érinti. A stratégia kidolgozása többlépcsős folyamatának első lépésein már túl vagyunk: az országgyűlés Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Bizottsága támogatta az elképzelést, és a kormányprogramba is bekerült az éghajlatvédelmi stratégia kidolgozása. A nyár folyamán a Levegő Munkacsoport véleményezte a Kiss Csaba (Környezeti Management és Jog Egyesület, EMLA) által összeállított koncepcionális vázlatot. Fő elemként kiemeltük, hogy az éghajlatvédelmi stratégia mindkét pillére (megelőzés, alkalmazkodás) egyaránt fontos – nem elég csupán a megváltozott éghajlathoz való alkalmazkodás. Az üvegházhatású-gázok kibocsátásának csökkentésében Magyarországnak is ki kell vennie részét, ugyanis az egy főre jutó kibocsátásunk közel másfélszerese a világátlagnak, így hazánkat ennek megfelelő felelősség terheli a kibocsátás csökkentés terén.