Európában minden jószándék ellenére évről évre nő a közlekedés széndioxid-kibocsátása. A jelenség egyik, technikai jellegű okáról tartott konferenciát a Levegő Munkacsoport a Német Környezetvédelmi Segély szervezettel (DUH) és a brüsszeli székhelyű Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetséggel (T&E) együttműködve.

Évtizedekkel ezelőtt döntött úgy az Európai Unió, hogy fokozatosan csökkenteni kell az új autók átlagos üzemanyag-fogyasztását. Kevesebb üzemanyag – kevesebb széndioxid – ez volt az elképzelés. Mérési eljárást is kidolgoztak rá, hogy korlátozni lehessen egy-egy autógyár eladott termékeinek az átlagos fogyasztását. A prototípusokon végrehajtott és az átlagszámításnál használt fogyasztási, illetve széndioxid-kibocsátási érték a gépkocsik típusbizonyítványába is belekerül. Látja a vásárló is, sőt a reklámokban is fel-feltűnik. Be is indult a csökkenés, egyre jobb lett az új autók mért hatásfoka – papíron. Az autógyárak által megadott értékekről ugyanis kiderült, hogy gyakran messze kisebbek, mint a valódi átlag. A mérési eljárás lazasága miatt a prototípus finomhangolásával, a valóságban sosem használt beállításaival szorítják le az autógyárak a mérőpadi fogyasztást. Időközben az ENSZ erre szakosodott szervezetében a világ szakértői megegyeztek egy szigorúbb fogyasztásmérési eljárásban. Végül úgy döntött az Unió, hogy a könnyen manipulálható régit erre a fogyasztásmérési eljárásra cseréli föl.

A konferencián a szakértők elsősorban azt járták körbe, hogy mit tehetnek már ma is a gépkocsivásárlók, ha úgy érzik, autójuk jóval többet fogyaszt a kelleténél. Németországban, ahogy azt Axel Friedrich, a Német Környezetvédelmi Hivatal Közlekedési Főosztályának volt vezetője elmondta, már indultak próbaperek, és volt, amiben arra kötelezték a kereskedőt, hogy vegye vissza a tanúsítványbelinél 10 százalékkal is többet fogyasztó, őket hatalmas üzemanyagvásárlási többletköltségbe verő autót.

Karoline Borwieck ügyvéd azt mutatta be, milyen lehetőségei vannak a gépkocsi-vásárlóknak Európában, hogy csoportos keresetet benyújtva kérjenek kártérítést a gépkocsi-kereskedőtől, aki – a gyári adatokat használva – megtévesztette őket. Bendik Gábor, a Levegő Munkacsoport környezetvédelmi szakjogásza hozzátette, hogy a lehetőség a magyar gépkocsitulajdonosok előtt is nyitva áll. Florent Grelier, az Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetség (T&E) gépjármű-szakértője pedig kiemelte, hogy ellenőrző mérésekben volt, amikor 20 százalékkal is magasabb fogyasztást mutatott egy-egy autóra az új eljárás a réginél.

Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke kijelentette: „A konferencián elhangzottak csak megerősítették azt a meggyőződésemet, hogy a közúti forgalom széndioxid-kibocsátásának csökkentését nem érdemes az autógyártóktól várni. Ehhez más módszerek fokozottabb bevetésére van szükség. Annál is inkább, mert Magyarországon évről évre többségében nem új, hanem Nyugatról behozott, általában 10 évnél idősebb személygépkocsikkal bővül az állomány. A legfontosabb a közúti forgalom csökkentése és a környezetkímélő közlekedési módok fokozottabb használata. Ezekre a Levegő Munkacsoport már sok javaslatot tett.”

A Get Real projekt keretében rendezett konferenciát (LIFE15 GIC/DE/029) az Európai Bizottság LIFE programja és a Magyarországi Goethe Intézet támogatta.