Az M3 metróvonal felújításának befejeztével az ideiglenes buszsávok helyét a növényzetnek és a fenntartható városi mobilitásnak kell átadni. Ezt sürgeti Karácsony Gergely főpolgármesternek írt levelében 18 civil szervezet, köztük az Asztmás és Allergiás Betegek Országos Szövetsége, a Betegszervezetek Magyarországi Szövetsége, a Magyar Környezeti Nevelési Egyesület és a Levegő Munkacsoport.

Várhatóan idén májusban már a teljes vonalon lehet utazni a 3-as metróval a BKV Zrt. tájékoztatása szerint, így kérdésessé válik a vonal mentén kialakított buszsávok jövőbeni szerepe. A BKK adatai szerint környezeti szempontból kedvező hatást gyakoroltak az ideiglenes sávok, például az Üllői úton áthaladó gépjárművek száma napi negyvenezerről huszonötezerre csökkent. A civil szervezetek szerint a Fővárosi Közgyűlés által egyhangúan elfogadott klímaterv célkitűzéseinek gyorsabb elérését szolgálná, és egyúttal a város érintett részét sokkal vonzóbbá is tenné az önkormányzat az érintett buszsávok környezetbarát átalakításával.

„Szerte Európában bevett gyakorlat a városi főútvonalak zöldítése. A Levegő Munkacsoport is már több tanulmányában hivatkozott ezekre a jó példákra, hasonló intézkedéseket sürgetve Budapesten is. A BKK és mások is készítettek javaslatokat. Vannak ígéretes eredmények, ilyen például a Vámház körút, Károly körút vagy a XI. kerületi Bartók Béla út átalakítása. A mostani helyzet egy ragyogó alkalom a folytatásra, arra, hogy újabb jelentős lépést tegyünk az élhetőbb főváros kialakítása érdekében” – mondta Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke.

Az utak zöldítése a klímaválság miatt is egyre sürgetőbb. Tűző napon az aszfalt 60 Celsius fokra, az autók fémborítása akár 70 fokra is felmelegedhet, a növényzettel borított felületek hőmérséklete pedig ennél 35 fokkal is alacsonyabb lehet.

„Az Üllői út újraosztásával visszatérhetnek rá az Üllői-úti fák, a teljes szakaszon újra kialakulhat a Kosztolányi Dezső megénekelte fasor, ahogy ez látható is a 2013-ban az Üllői út humanizálását megtervező tanulmányban. Az itt és a többi érintett útvonal mellett élők levegője, közérzete javulna, az erre járók nagyobb biztonságban érezhetnék magukat. Különösen, ha mindenütt kialakítják a BKK készülő Közlekedésbiztonsági Stratégiájában előirányzott legalább négy méter széles járdát. A lehetőségtől felbátorodva többet gyaloglók, biciklizők nyeresége pedig az egészségük megőrzését segítő sok mozgás” – állapította meg Vargha Márton, a Levegő Munkacsoport közlekedési témafelelőse.

„A nagyforgalmú városi utak forgalomcsillapítása, területének környezetbarát újraelosztása világtendencia. Budapest élhetősége és versenyképessége is függ attól, hogy képes-e csatlakozni ehhez a folyamathoz” – írják közös levelükben a civil szervezetek.