Tíz EU-tagállam a napokban az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS)* gyengítését, valamint az épületekre és közúti közlekedésre kiterjesztésének (ETS2) elhalasztását kérte az Európai Bizottságtól. Arra hivatkoznak, hogy mivel ezek az intézkedések növelik az energiaárakat, veszélybe kerül az Unió a versenyképessége és növekszenek a lakosság terhei. Európai civil szervezetek közös állásfoglalása szerint azonban ezek az aggodalmak alaptalanok: a bevételek okos újraelosztásával a rendszer nemcsak a versenyképességet serkenti, hanem a társadalmi egyenlőtlenségeket és az energiaszegénységet is hatékonyan csökkentheti.

Ezt az állítást számos tanulmány támasztja alá. Egy nemrégiben megjelent OECD–UNDP jelentés szerint a szén-dioxid árának jelentős emelése növelheti a GDP-t. A bevételek jól megtervezett felhasználása, illetve a zöld beruházások rövid távon többletnövekedést, hosszabb távon pedig még nagyobb előnyöket hoznak. A gyakorlat is ezt igazolja vissza: az EU eddigi kibocsátáskereskedelmi rendszere 10 százalékkal csökkentette a kibocsátást anélkül, hogy visszaesett volna a munkahelyek száma és a vállalkozások bevétele.

Mivel a fosszilis tüzelőanyagok minden percben elképesztően nagy, 13 millió dollár támogatást kapnak, a rendszer átalakítása már régóta esedékes. Csak a hatalmas közvetlen és közvetett támogatások teszik lehetővé a fosszilis tüzelőanyagokat nagy mennyiségben használó vállalkozások virágzását, míg a tisztább cégek komoly hátrányt szenvednek el. A bevételek megfelelő újraelosztása – amelyet az ETS és az ETS2 lehetővé tesz – javítaná a tisztább cégek versenyképességét.

Tehát bár az ETS növeli a szén-dioxid árait, az összköltségeket nem emeli, hiszen ezeket a társadalom már most is fizeti számos módon. Így a gazdaság számára az összköltség nem változik, csak átcsoportosítás történik, melynek révén a környezetbarátabb cégek jutnak előnyhöz. Az átmenetet további kiegészítő intézkedésekkel kell elősegíteni, mint például a fenntartható termékek és szolgáltatások (például bioélelmiszerek vagy a kerékpáros teherszállítás) adóinak csökkentése, illetve többlettámogatások nyújtása például az energiahatékonysági beruházásoknak és a közösségi közlekedésnek.

A kibocsátáskereskedelmi rendszer megerősítése és kiterjesztése jelentősen csökkentené a fosszilis tüzelőanyagok importját, így mérsékelné az árak ingadozását és javítaná az energiabiztonságot is.

Szintén alaptalan a tíz ország féleleme, hogy a fokozott kibocsátáskereskedelem kiszorít egyes iparágakat Európából, szintén alaptalannak tűnik. Egyrészt az EU szén-dioxid-vámrendszerét (CBAM) éppen az ilyen elszivárgás elkerülésére hozták létre. Másrészt egy 62 feldolgozóipari alágazatot vizsgáló tanulmány szerint még az energiaárak országok közti jelentős különbsége is csak kis változással jár a nemzetközi kereskedelemben. Azok a cégek, pedig, amelyek egy szigorúbb ETS miatt elhagyhatják az EU-t, éppen azok, akiknek csak az agóniáját hosszabbítaná meg gyengébb ETS. Ma már minden korábbinál egyértelműbb, hogy az EU gazdasága csak akkor lehet versenyképes, ha csökkenti energiafogyasztását, és sokkal többet fektet be a tudásgazdaságba.

Így még ha nem is lenne éghajlatváltozás, akkor is elengedhetetlen lenne az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének megerősítése és kiterjesztése, valamint ezzel párhuzamosan a méltányos kompenzáció. A kibocsátáskereskedelem aláásása csak a legszennyezőbb iparágakat védi, pazarolja a közpénzt, és késlelteti az átmenetet egy ellenállóbb gazdaságra.

Ami a szociális vonatkozásokat illeti, a jelenlegi energiaárazás mélyen igazságtalan. Jelenleg hatalmas összegekkel támogatják adófizetői pénzből a fosszilis tüzelőanyagokat, amiből túlnyomó részben a gazdagok húznak hasznot, és rendkívüli mértékben sújtja a szegényeket.

Az ETS2 elősegítené ennek az igazságtalanságnak a mérséklését. A kormányok újraoszthatják a fosszilis támogatások csökkentéséből származó pénzt: ebből elsősorban energiahatékonysági beruházásokat kell támogatniuk, a háztartásokat pedig pénzbeli kompenzációban részesíteni, így csökkentve az energiaszegénységet is. Még ha a bevételeket egyenlően, a jövedelemtől függetlenül osztanák is szét minden állampolgár között, az eredmény még így is igazságosabb lenne, mint a mai rendszer, amely sok háztartást az energiaszegénységbe taszít.

Minél tovább halogatjuk az ETS2 bevezetését és a bevételek újraelosztását, annál tovább tartunk fenn egy alapvetően igazságtalan rendszert, amely a gazdagok javát szolgálja a szegények rovására.

• Európai Környezetvédelmi Iroda (EEB)
• Gazdaságpolitikai Intézet (EPI), Bulgária
• Levegő Munkacsoport, Magyarország
• Zöld Szabadság (ZB), Lettország
• Fenntartható Fejlődési Intézet (ISD), Lengyelország
• Focus Eco Center, Románia
• Umanotera, Szlovénia