Gyomirtók nyaranta az ivóvízben

Az MTA NKI nem akkreditált mérései alapján a határértékeket meghaladó mértékben talált mérgező növényvédőszer-maradékokat egy laboratóriumi elemzés a nyár elején vett budapesti ivóvízmintákban. A Levegő Munkacsoport sürgeti a mezőgazdasági vegyszerhasználat fokozott szigorítását és ellenőrzését annak érdekében, hogy minden évszakban egészséges csapvizet ihassunk.
Folyókból és tavakból, valamint az ivóvízhálózatból vett vízminták növényvédőszer-szennyezettségét vizsgáltatta meg[1] a Levegő Munkacsoport és a szlovák Fenntartható Alternatívák Központja a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program támogatásával (HUSK/0901/2.1.2/0076) megvalósuló programjuk keretében. A mintákat a Duna vízgyűjtő területén vették.
A 31 vizsgált vízminta mindegyike tartalmazott kisebb-nagyobb mennyiségben növényvédőszer-maradékokat. A minták közül egy származik az osztrák-szlovák határról, négy Szlovákiából és 26 Magyarországról. Két májusvégi budapesti ivóvízminta jelentősen a határérték fölött tartalmazott gyomirtásra használt acetoklórt, az egyikben literenként 221, a másikban 173 nanogramm volt a mért érték a megengedett 100 nanogramm[2] helyett. Az acetoklór a Kaliforniai Környezetvédelmi Ügynökség szerint rákot okoz.[3] Ilyen besorolása Európában nincsen, ám szerepel a hormonrendszert károsító anyagok európai uniós listáján[4]. A leggyakoribb vízszennyező az acetoklór, amely egy híján az összes mintában előfordult. Viszonylag gyakran találtak metolaklórt, továbbá néhány esetben az évek óta betiltott és a gyomorrák kialakulásával összefüggésbe hozott atrazint, valamint a szintén a forgalomból már kivont trifluralint.
Az MTA NKI vizsgálatai alapján úgy tűnik, hogy azok a növényvédő szerek, amelyek megjelennek a Dunában, bár kisebb koncentrációban, de kimérhetőek az ivóvízben is. A mintavételek a 2011. május 26. és június 21. közötti időszakra estek, vagyis a mezőgazdasági vegyszeres kezelések megtörténtét követően.
„A Levegő Munkacsoport azt szeretné elérni, hogyegész évben mindenki egészséges ivóvizet ihasson. A vizsgálat eredményei remélhetőleg rádöbbentik a döntéshozókat, hogy határozott intézkedéseket kell hozniuk a folyóinkat és tavainkat érő mezőgazdasági eredetű szennyezés csökkentésére” – jelentette ki Simon Gergely környezetkémikus, a Levegő Munkacsoport programvezetője.
Sajnos a mostanihoz hasonló eseti mérések csak a szennyezés kimutatására alkalmasak, de a források és a folyamatok földerítésére, a szennyezés megelőzésére már nem. Ezért a hazai vizek folyamatos monitorozása elengedhetetlenül szükséges a víz- és talajszennyezések nyomon követésére, az illegális szerhasználat kimutatására, valamint a korábban kijuttatott, mára azonban kivont szerek anyagi átalakulásainak (felhalmozódás, lebomlás) lehetséges környezeti hatásainak követésére. A cél az uniós előírásokkal összhangban olyan nemzeti akcióterv elkészítése és elfogadása a növényvédő szerek fenntartható használatáról, amely eredményeként csökken az ártalmas szerek használata a mezőgazdaságban, és ezáltal javul a vizek minősége.
Sürgető a hatósági ellenőrzés megerősítése és a kockázatcsökkentő, felvilágosító programok fokozott finanszírozása. Minderre annál is inkább szükség van, mert az elmúlt években történt leépítések után az ellenőrző hatóságok már alkalmatlanok a túlzott, illetve tiltott vegyszerezés visszaszorítására.
A mérési adatokból azonban egyáltalán nem következik, hogy ezentúl csak ásványvizet ihatunk. A kiürült ásványvizes palackok gyártása és nem megfelelő kezelése komoly környezeti problémákat okozhat (a gyártásukhoz sok energia, nyersanyag szükséges, a műanyag palackok illegális elégetésekor rendkívül mérgező vegyületek kerülhetnek a levegőbe, az elhasznált palackok a hulladékhegyeket növelik). Az ELTE Kémiai Intézet Analitikai Kémiai Tanszéke emellett több neves ásványvízben is mért[5] PET palackból származó antimonszennyezést 2009-ben. Az antimon az arzénhez hasonló módon mérgező elem. Idén publikált vizsgálatok szerint a műanyagflakonban tárolt vizek hormonális aktivitása is megemelkedett.[6]
A felszíni vizek szennyezettségére nem áll rendelkezésre elegendő hivatalos információ. A legtöbb szennyezőanyagra nem is léteznek felszíni vízre érvényes határértékek[7], a hatóságok nem mérnek elegendő számú mintát, továbbá az eddiginél többféle szennyezőanyag mérése lenne szükséges. A feladat a határértékek szigorításával a mezőgazdasági vegyszerezés csökkentése, illetve a mérgező vegyszerek kiváltása az emberi egészségre kevésbé ártalmas anyagokkal. Így majd nemcsak azokban az évszakokban ihatunk jó minőségű csapvizet, amikor szünetelnek a mezőgazdasági munkák, hanem egész évben.

Az MTA NKI vizsgálati jelentése itt olvasható:
https://www.levego.hu/sites/default/files/nki_okotox_2011_jel.pdf

A tavaszi-nyári vízminták mintavételi azonosítóit itt találja:
https://www.levego.hu/sites/default/files/vizmintak_azonositoi_110707.pdf


[1] A vízminták vizsgálatát és a a mintavétel jelentős részét a Magyar Tudományos Akadémia Növényvédelmi Kutatóintézetének (MTA NKI) környezetanalitikai laboratóriuma végezte. A laboratórium nem akkreditált minősítésű, emiatt a mérési adatok jogi értelemben tájékoztatási jellegűek.
[2]
http://viz.kalauzolo.hu/ivoviz-hatarertekek/
[3]
http://www.oehha.ca.gov/prop65/prop65_list/files/P65single052011.pdf
[4]
http://ec.europa.eu/environment/docum/pdf/bkh_annex_15.pdf
[5]
http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/19467696
[6]
http://www.environmentalhealthnews.org/ehs/newscience/plastic-bottles-raise-estrogen-activity-of-spring-water/
[7]
10/2010. (VIII. 18.) VM rendelet a felszíni víz vízszennyezettségi határértékeiről és azok alkalmazásának szabályairól
http://www.vm.gov.hu/download.php?ctag=download&docID=5697

Hírfigyelő