Választaná a távfűtést?

Március 6. a TávhőszolgáltatásNapja. Ez alkalomból több városban programokat szerveztek a helyi távhőszolgáltató vállalat tevékenységének jobb megismerése és társadalmi elfogadtatása érdekében. A hazai épületek 16 százalékában van távhőszolgáltatás, ami nagyobb az EU átlagánál, de a Baltikumban vagy például Bécsben a távfűtés jóval nagyobb arányú. A skandinávok a jelenlegi 50-60 százalékot tovább növelik. A Levegő Munkacsoport több tanulmánytírt a távfűtéssel kapcsolatos külföldi jó gyakorlatokról és a környezetvédelmi előnyökről. Szorgalmazza a távfűtés kiterjesztését nemcsak új beruházásoknál, hanem a sűrűn beépített régi városrészekben is, ahol az elavult berendezések helyettesítésére és a levegő minőségének javítására egyaránt megoldást kínál a távfűtés.

 Európa-szerte reneszánszát éli a távfűtés. Olyan országok is vizsgálják a kiterjesztés feltételeit mint Nagy-Britannia, ahol ma csak az épületek 2 százalékát fűtik ilyen módon.

A teljesség igénye nélkül felsorolunk néhány okot, amelyek alapján a távfűtés bővítése számos európai városban fontos része a fejlesztési stratégiának. Az egyik a hőtermelés rugalmassága. Míg az egyedi fűtés esetén komoly problémát jelent egyik tüzelőanyagról a másikra áttérés, a központosított hőtermelésnél ez jóval kisebb beruházással jár. Több országban a megújuló energia arányának növelési lehetőségét látják a távfűtésben. A másik ok a stabil hőpiac. A kapcsoltan áramot és hőt termelő erőművek hatékonysága jóval kedvezőbb (több mint 90%), mint akár a legkorszerűbb, csak áramot termelő gázerőműé (legfeljebb 58%). Ez az előny azonban csak megfelelő nagyságú hőpiac jelenlétében érvényesül.

Fontos szempont az is, hogy az épületek hőigénye a funkciótól, a használat módjától függően időben szóródik. A folyamatosan termelődő hő hasznosítása optimalizálható, mérsékeltebb kapacitások kiépítését teszi lehetővé. Terjed a távhőrendszereknél a puffertárolás. Egyrészt központi tartályokban tárolják a hőt a völgyidőszakokban, vagy amikor a megújulók hőt termelnek. Az egyes fogyasztók is bebiztosíthatják magukat hőtárolóval üzemzavarok, karbantartási és egyéb problémák áthidalására.

Folyamatosan érkeznek a panaszok a Levegő Munkacsoporthoz a szabálytalan égetésekkel kapcsolatban. Sokan nem ismerik az illegális hulladékégetés káros hatásait, még kevesebben tudják, hogy nedves tűzifa vagy lignit eltüzelésekor is nagyon agresszív, egészségkárosító anyagok kerülnek a levegőbe. Ez a probléma nemcsak a községekben van jelen, de városias területeken is egyre többen fűtenek rossz minőségű tüzelővel, durván szennyezve a levegőt. Szomorú statisztikai adatok támasztják alá, hogy nálunk az egyedi fűtések gyakorta nem biztonságosak. Évente 30-40 ember hal meg és 300-350 kerül kórházba füstmérgezés, gázrobbanás miatt. Az egész lakóközösség egészségét és anyagi biztonságát veszélyeztetik a rossz kémények, hibás fűtőberendezések.

A hazai távhőinfrastruktúra és -szolgáltatás folyamatosan javul. Sikerült az olcsó energiára épülő, korábban pazarló rendszert korszerűbbé alakítani. 2020-ig a döntően iparosított szerkezetű épületállományt is felújítják, és ennek következtében kevesebb energiával lesznek az épületek kifűthetők. Az így felszabaduló kapacitások a távfűtés kiterjesztését indokolják. Kaposváron, ahol a teljes lakótelepi épületállomány megújult, megkezdték a távfűtés bevezetését a régi városrészekbe is.

A régebbi társasházak ma még gyakran fűtéstechnikaimúzeumokraemlékeztetnek. Kézenfekvő lenne megvizsgálni a fővárosban, hogy a távfűtés bevezetése összességében nem lenne-e kedvezőbb egyes városrészekben, mint továbbra is együtt élni szennyező, balesetveszélyes fűtési megoldásokkal. (Az útfeltörések kényelmetlenségeit így is sokszor el kell viselnünk, komolyabb hozadékok, a közművezeték rendszer modernizálása nélkül.) A kéményekre vonatkozó új előírások, biztonsági okokból, már nemcsak az új kazánokhoz, de a meglevő gáztüzelő berendezések esetében is előírják a kémények bélelését. A béleltetés árából gyakran a távhő fogadásához szükséges csőhálózatot és fűtőtesteket ki lehetne építeni a lakásokban. A FŐTÁV készített egy tervet a távfűtés kiterjesztéséről sűrűn beépített belvárosi területekre. Ehhez kapcsolódóan kellene kiválasztani egy olyan negyedet, ahol kevés lakás fűtését korszerűsítették, illetve elavult a ház központi fűtésrendszere. A mintaprojekt tapasztalatai alapján bátrabban lehetne folytatni a bővítést, megalapozottabb adatok alapján.

Régóta szorgalmazza a Levegő Munkacsoport azösszestársasházenergetikaiauditálását. Ennek alapján könnyebb lenne megalapozottan dönteni arról, hogy melyik fűtési megoldás lenne a legkedvezőbb az egyes területeken. Dániában a hőtörvény írja elő minden önkormányzatnak fűtési stratégia elkészítését a távhő prioritásával.

A FŐTÁV ez év elején fejezett be egyhőközpont-szétválasztásiéstávfelügyeletirendszerkiépítésiprogramot. Ezzel további lakásokban vált lehetővé a fogyasztás alapján történő pontosabb számlázás és a folyamatos nyomon követés. A távfelügyelet segítségével gyorsabban javíthatók a meghibásodások, és a használatra vonatkozó adatok alapján optimalizálhatják a kapacitásokat. A 700 új hőközpont és a távfelügyeleti rendszer beépítésével közel tízezer lakás fűtéséhez szükséges energiamennyiséget lehet megtakarítani.

Kecskeméten 3 naposrendezvénnyelünnepelték március 6-án a Távhőszolgáltatás Napját. Ennek keretében lehetőség volt a Termostar telepének meglátogatására, szakmai előadásokat tartottak közös képviselőknek, gyerekeknek környezetvédelmi foglalkozásokat szerveztek, és volt egy városi futóverseny is a város két eddig szigetüzemben működött távhőegységét összekötő új távhő vezeték nyomvonala mentén.

Hasonló események voltak Szombathelyen, Kaposváron, Ózdon, Győrben, Miskolcon és más városokban is.

Beliczay Erzsébet
a Levegő Munkacsoport elnökhelyettese

Hírfigyelő