Védd az éghajlatot, közlekedj lassabban!

Ha lassabban közlekedünk, azzal az éghajlatot is védjük. A neves hollandiai kutatóintézet, a CE Delft tanulmánya1 azt vizsgálta, hogy a holland autópályákon különböző esetekben milyen sebességkorlátozással mennyi széndioxid-kibocsátást lehet megtakarítani. Amennyiben a személygépkocsik sebességét 80 km/órára korlátozzuk az autópályákon (és azt be is tartatjuk), a CO2-kibocsátás hosszabb távon 30 százalékkal csökken. Kevésbé szigorú sebességkorlátozások mérsékeltebb eredményekhez vezetnek, ám a helyzettől függően még mindig 8-21 százalékos kibocsátás-csökkenést eredményeznek (1. ábra).

1. ábra: A széndioxid-kibocsátás csökkenése rövid és hosszú távon az autópályán kibocsátott összes szén-dioxidhoz viszonyítva különböző forgatókönyvek esetén

Megjegyzés: 100, 90 vagy 80 bárhová azt jelenti, hogy minden 100, 90 vagy 80 km/óránál nagyobb megengedett sebességet az autópályákon 100, 90, vagy 80 km/órára korlátoznak. Az alacsonyabb megengedett sebességek ugyanazok maradnak, mint korábban.

Köztudott, hogy a járművek alacsonyabb sebességen kilométerenként általában kevesebb üzemanyagot fogyasztanak (2. ábra). Kevésbé tudatosult azonban az a tény, hogy a hosszabb utazási időből eredően a sebességkorlátozás az autópályákon kevesebb megtett jármű-kilométert eredményez, továbbá azt, hogy az utazások egy része áttevődik a személygépkocsiról a közösségi közlekedésre.

Hosszabb távon a jármű-kilométerek csökkenésének köszönhető CO2-kibocsátási megtakarítás még szembeötlőbbé válik, mivel alapvető magatartásbeli változások állnak be (az emberek a munkahelyükhöz közelebb költöznek, a boltok a vásárlókhoz közelebb települnek át stb.). A kisebb CO2-kibocsátás azonban csupán egyik előnye a lassabb közlekedésnek. A légszennyezettség, zaj, forgalmi dugók és a közlekedés biztonsága terén is javulás jelentkezik.

2. ábra: A jármű sebessége (km/óra) és CO2-kibocsátása (gramm/km) közötti összefüggés egyenletes sebesség esetén

A sebességkorlátozásnak azonban megvan a hátránya is. Az emberek egy adott út megtételével több időt fognak tölteni és az éves megtett kilométerük száma is alacsonyabb lesz. A gazdasági jólét szemszögéből nézve mind az alacsonyabb sebesség, mind a közlekedés ritkulása kiadásként jelentkezik (3. ábra). Egy újabb tanulmány a társadalmi költségekről és hasznokról segíthetne az optimális sebességkorlátozások megállapításában.

Társadalmi költségek

Társadalmi hasznok

Hosszabb utazási idő

Kisebb CO2-kibocsátás

Kevesebb megtett jármű-kilométer

Kisebb légszennyezés

A sebességkorlátozás betartatási költsége

Kevesebb zaj

A közlekedésbiztonság javulása

Kevesebb torlódás

Infrastrukturális költség megtakarítása

Üzemanyag-költség megtakarítása

3. ábra: Az autópályákon bevezetett alacsonyabb sebességhatárok társadalmi költségei és hasznai

A fentieket azzal egészítenénk ki, hogy a Levegő Munkacsoport 2006-ban készített, Az energiahatékonyság nemzetgazdasági lehetőségei a közlekedésben című tanulmányában már felhívta a figyelmet arra, hogy megfelelő sebességkorlátozással csökkenthető a közlekedés károsanyag-kibocsátása. A tanulmányt annak idején megkapták az illetékes állami szervek, válasz azonban a mai napig nem érkezett.

Budapest, 2010. július 20.

Az ismertetést a Levegő Munkacsoport készítette.

1 Why slower is better – Pilot study on the climate gains of motorway speed reduction (Miért jobb a lassabb – Előzetes tanulmány az autópályákon történő sebességkorlátozás kedvező hatásáról az éghajlatra).
Szerzők:Mattijs Otten és Huib van Essen. CE Delft, 2010, http://www.ce.nl/?go=home.downloadPub&id=948&file=4955_defreport_engMO.p...

Hírfigyelő