Örülünk a tavasz és a nyár csodáinak, annak, hogy a természet még mindig képes megújulásra, de – amint az orvosi rendelők váróinak falán lévő pollen naptár közli velünk – a növények allergiát is okozhatnak az arra érzékenyeknek. Immunrendszerünk gyengülésének okai bonyolultan magyarázhatók, de bizonyítottan összefüggenek a levegőszennyezéssel is.
Amint felengednek a téli fagyok, és az első növény kidugja fejét a földből, ahogy megjelennek a fákon, bokrokon a rügyek, virágok, polleneket hord a szél. Erre a jelenségre az emberek különbözőképpen reagálhatnak. Májusban sokan panaszkodnak például a nyárfa szálló terméseire. Azonban ezek a szép fehér gömbök a földre kerülve csak többlet takarítást okoznak, egyébként nem pollent tartalmaznak, hanem a termést. „Erős allergiás reakciókat, szénanáthát május közepén a pázsitfűfélék pollenje vált ki, mely tüneteket hibásan a nyárfának tulajdonítják a nyárfa termésszórásának kezdetével egybeeső virágzás kezdete miatt.”
Ezt olvashattuk Dr. Farkas Ildikó kutatóorvos és Magyar Donát biológus állásfoglalásában, amelyet a nyárfa repítőszőreinek allergológiai szerepéről adtak ki, és nem támogatták a meglévő állományok kivágását. Több önkormányzatnál ugyanis kampányszerűen irtották a nyárfákat a téves felfogásból irányukban megnyilvánuló ellenszenv miatt. Pedig a nyárfa lombosodik ki legkorábban tavasszal, és legtovább őrzi meg ősszel – számunkra hasznos biológiai aktivitást produkáló – leveleit.
Augusztustól októberig a parlagfű okoz komoly problémákat.
A levegő pollentelítettségéről az Országos Közegészségügyi Intézet honlapján (http://oki.wesper.hu és http://oki.antsz.hu) tájékozódhatunk.
Az úgynevezett allergén növények pollenjeit sokan okolják betegségükért, hiszen – mint mondják – szörnyű dolog az allergia. Ezt sajnos tapasztalhatjuk környezetünkben és gyakran saját magunkon is. Legutóbb a XI. kerületi Újbuda újság július 4-én megjelent számában olvastunk erről: „A növények eltérő mennyiségű allergén anyaggal rendelkeznek. A leghírhedtebb a parlagfű, de sok más növény is okozhat hasonló panaszokat a túlérzékenyeknek.” A cikk sok hasznos információval és tanáccsal is szolgál amellett, hogy közli: július elsejétől az önkormányzat 15 ezer forinttól 5 millió forintig terjedő bírsággal sújthatja azt a tulajdonost, aki telkén nem írtja kellő időben szakszerűen a parlagfüvet.
„A Vidékfejlesztési Minisztérium és a Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hivatal közreadott anyaga szerint a gyomnövény magja akár 40 évig is csíraképes lehet. Becslések szerint a növény minden ötödik embernek okoz allergiát, és a legtöbb tünetet kiváltó allergének között az első helyen áll. Az elmúlt tizenkét évben kilencszeresére nőtt a pollenérzékenyek száma, éppen ezért a rendszeres védekezés közös érdek.” – írja a lap.
Csak a növény a bűnös?
Az Országos Közegészségügyi Intézet e témával foglalkozó szakértői szerint a pollenek nem okozói az allergiának, hanem kiváltói.
Nagy tisztelettel emlékezünk a Levegő Munkacsoport Szakértői Testületének néhai tagjára, dr. Müller Mária allergológus gyermekorvosra, aki a valós helyzetnek megfelelően vizsgálta az allergiás megbetegedések okozóit.
Alábbiakban az ő egyik cikkéből idézünk részleteket:
„A parlagfű egy szárazságtűrő gyomnövény, mely minden olyan területen megjelenik, amelyet nem művelnek. Az egynyári gyom júliustól októberig virágzik és szórja porzó anyagát, más néven pollenjeit.”
„…a parlagfű éppen őshonos növényzetünket szorítja vissza azzal, hogy egyre nagyobb életteret igényel.”
„A városlakók gyakrabban betegednek meg, mint a vidékiek. Ennek az az oka, hogy a parlagfű pollenfelületére, mely a buzogányfejre emlékeztet, rátapadnak a levegőben lévő koromszemcsék, és a pollen így kerül a nyálkahártyára. Itt a koromból kátrány képződik, mely elősegíti a pollenszemcse átjutását a nyálkahártyán. A szervezet immunrendszere megpróbál védekezni az idegen anyag ellen, és így jön létre az allergiás tünetegyüttes.
„Felmerül a kérdés, hogy mit kell tenni a parlagfű-allergia megelőzésére. Elsősorban a légszennyezést kellene csökkenteni. Erre reményünk sem lehet addig, amíg a környezetkímélő közlekedési módok nem kapják meg azt a helyet, amely őket megilleti.
Másik lehetőség a pollenkoncentráció csökkentése, ami a parlagfű irtásával érhető el.”
A légszennyezés tehát megsokszorozza a pollen-allergia veszélyét. Elektronmikroszkópos nagyítással megvizsgálták a pollen-naptárak egyik főszereplőjének, a mogyorónak a pollenjeit. A vizsgálat a következőket mutatta ki: Egy parkban begyűjtött pollen szép, sima felületű, egy nagyforgalmú út menti fáról begyűjtött pollen deformálódott a rárakódások miatt, a súlyosan szennyezett levegőben lévő fa pollenjét pedig már szinte felismerhetetlenül rücskössé teszik a felületére tapadt szennyeződések. 2009 szeptemberében megjelent, Közlekedjünk ésszerűbben! című kiadványunkban már írtuk: „A részecske (vagy szálló por) itt nem azt a port jelenti, amelyet régen a mezőn fújt a szél, hanem az emberi tevékenység – elsősorban a közlekedés, a fűtés és az ipar –- által kibocsátott rendkívül apró méretű és súlyosan egészségkárosító anyagokat.”
A www.idokep.hu honlapon képet kaphatunk - többek között - a napi szmog-helyzetről is.
A megfelelő térképén a következő adatokat olvashattuk a szálló por PM10 tartalmú szennyezésének Budapest egyes mérőállomásain 2012. augusztus 7-én déli 12 órakor mért, az egészségügyi határértékhez viszonyított értékeiről. (Egy rendkívül szeles éjszaka után, ami felkavarta a port):
| Erzsébet téren: | 112% |
| Széna téren: | 112% |
| A Honvéd sporttelepen (XIII. kerület Dózsa György út 53.): | 105% |
| A XV. kerületi Kőrakás parkban: | 96% |
| A XI. kerületi, rendkívül forgalmas Kosztolányi téren nincs adat | (!?) |
Az ország egyes nagyvárosaiban sem volt jobb a helyzet:
| Dunaújvárosban: | 107% |
| Várpalotán: | 119% |
| Pécsett: | 99% |
| Szegeden: | 95% |
A PM10 (vagyis a 10 mikrométernél kisebb átmérőjű finom por, a részecskeszennyezés) következtében Magyarországon évente 16 ezer ember hal meg idő előtt, akik átlagosan több mint 10 évvel tovább élhettek volna – írtuk többek közt a Lélegzetnyi 2012. májusi számában is az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adataira hivatkozva. Bár cikkünk a háztartásokban történő tüzelést nevezte meg a legjelentősebb PM10 kibocsátás-okozónak (16 534 tonna a Vidékfejlesztési Minisztérium 2009. éves országos vonatkozású statisztikai adatai alapján), a közlekedés, mint okozó felelőssége alig marad le e mögött: évi 15 568 tonna. (Az ipar PM10 kibocsátása ekkor 4.382 tonna volt.)
A fosszilis tüzelőanyagok eltüzeléséből származó PM2,5 kibocsátás (2,5 mikrométernél kisebb átmérőjű porszemcsék)a 2009. évben a háztartások részéről 9 763 tonna volt, a közlekedésből eredően 8 897 tonna. Az ipar kibocsátása e szennyezőből 2 612 tonna volt.
A fenti adatok országos vonatkozásúak. Budapesten más az arány: a PM10-szennyezés közel háromnegyedét a közúti közlekedés okozza (Forrás: Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 2003. évi kimutatása.)
Mi veszélyesebb: ami látványosan vagy ami alattomosan rombol?
A pollenek, mint a növények szaporító anyagai a virágzás kezdetétől általában október végéig találhatók meg a levegőben. Többségük önmagában ártalmatlan lenne. Agresszív tulajdonságukat főleg a légszennyezéstől nyerik. A légszennyezés egy része a növények levelein leülepszik. A fáknak, bokroknak tehát jelentős a levegőt szűrő, tisztító szerepe.
Míg az agresszívvá lett pollenek az év egy szakaszában szállnak a levegőben, a légszennyező anyagok – melyek közül nemcsak a részecskék (PM10, PM2,5 ) károsítják súlyosan egészségünket, hanem sok egyéb káros vegyület – egész évben jelen vannak a levegőben, télen is, amikor a növényzet szűrő hatása nem érvényesül.
A pollenallergia azért kap több figyelmet, mint „csak” a levegőszennyezés, mert az előbbi heveny tüneteitől erősen szenvednek az érintettek éppen akkor, amikor magas a pollenkoncentráció a levegőben. A légszennyező anyagok hatása többnyire nem ilyen látványos, hanem évekig alattomosan rombol, miközben nem is gondolunk rá, csak amikor már kialakultak azok a betegségek, amelyek idő előtt, sok szenvedés közepette elviszik szeretteinket.
Talán ezért beszélünk a légszennyezésről kevesebbet? Ezért nem sújtják a lakosságot bírságok a fosszilis tüzelőanyagok elégetése vagy a robbanómotorok használata során előidézett súlyos légszennyezés miatt, miközben az ipar – arányait tekintve – kevésbé kártékony légszennyezését központi intézkedések befolyásolják?
Mi pedig fűtünk, amivel tudunk és gondtalanul autózunk. Annyit tehetünk a mindennapi életünkben, hogy megpróbálunk változtatni ezeken a szokásainkon. Ehhez részletes útmutatást adnak a Levegő Munkacsoport kiadványai, például:
Schnier Mária
a Levegő Munkacsoport elnökhelyettese