Betonüzem a tilosban

Illegálisan épülő betonüzemet állítottunk le Ürömön

Levélben fordult tanácsadó irodánkhoz egy ürömi lakos, mivel újonnan épített lakóparkjuktól 350 méterre, egy korábban kizárólag mezőgazdasági célokra használt területen egy vállalkozó betonüzemet és/vagy építőanyag kereskedelmi területet kíván létesíteni. Az Ürömöt és Pilisborosjenőt összekötő út, amelynek mentén az üzem építését engedély nélkül megkezdték, éppen az uralkodó szélirányban helyezkedik el, a lakóparktól észak-nyugatra. Mindezeket figyelembe véve valószínűsíthető, hogy a tervezett létesítmény megvalósulása esetén komoly levegőszennyezés lépne fel, megnövekedne a zajszint és a lakópark mellett húzódó úton megnövekedne a nagysúlyú tehergépjármű forgalom, amelynek hatására a környéken lakók életszínvonala nagy mértékben romlana. Félő továbbá, hogy ha egy ilyen ipari terület létesül, azt követheti a többi és szép lassan egy ipari park mellett találják magukat az ott élők.

A helyi lakosok bejelentést tetettek az Ürömi Polgármesteri Hivatalnál, amelynek hatására az építkezést leállíttatták, majd miután az építkezés ennek ellenére is folytatódott, büntetést szabtak ki az építtetőre, de az építkezést ennek ellenére sem hagyták abba. A Polgármesteri Hivatalban elmondták azt is, hogy amennyiben a tulajdonos beszerzi a Földhivataltól a más célú hasznosítás engedélyt, valamint a szükséges környezetvédelmi engedélyt is megkapja nem tudnak mit tenni, kiadják a fennmaradási engedélyt.

Tanácsadónk azt javasolta, hogy a helyi környezetvédelmi szervezet az 1957. évi IV. törvény (az államigazgatási eljárás általános szabályairól) 3.§ (4) bekezdése alapján jelentkezzen be ügyfélként az engedélyezési eljárásba, mivel így befolyásolni tudják a környezetvédelmi engedély kiadását. Valamint a Levegő Munkacsoport levelet írt az ürömi polgármesternek, miszerint az 1995. évi LIII. törvény (a környezet védelmének általános szabályairól) 99. § (1) bekezdés a) pontja alapján, az Államigazgatási Eljárásról szóló törvény 8. szakaszában foglalt intézkedéseket tegye meg, továbbá szövetségünk is részt kíván venni ügyfélként a betonüzem engedélyezésével kapcsolatos eljárásokban.

Az ürömi jegyző válaszából kiderült, hogy a területen a vállalkozó valóban engedély nélkül kezdett hozzá a betonkeverő üzem építéséhez, amit a Polgármesteri Hivatal azonnali hatállyal leállíttatott. Időközben a terület tulajdonosa elállt eredeti építési szándékától, de a terület más célú hasznosítását továbbra is tervezi. A Község Településszerkezeti tervének készítése folyamatban van, így a lakossági igényeket, illetve a település érdekeit még mérlegelni lehet.

1957. évi IV. Törvény

Az államigazgatási eljárás általános szabályairól

3. § (1) A közigazgatási szerv eljárása során államigazgatási ügyben e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Törvény, törvényerejű rendelet vagy kormányrendelet a közigazgatási szerven kívül államigazgatási ügy intézésére más szervet is feljogosíthat, amely az ügyben e törvény szerint jár el.

(3) E törvény alkalmazása szempontjából államigazgatási ügy minden olyan ügy, amelyben a közigazgatási szerv az ügyfelet érintő jogot vagy kötelességet állapít meg, adatot igazol, nyilvántartást vezet, vagy hatósági ellenőrzést végez.

(4) Ügyfél az a magánszemély, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet, amelynek jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti. Az ügyfél jogai megilletik azt a szervet, amelynek feladatkörét az ügy érinti.

(5) A közigazgatási szerv a nem magyar ügyfél államigazgatási ügyében - ha nemzetközi szerződés vagy jogszabály másként nem rendelkezik - e törvény szerint jár el.

(6) Ezt a törvényt akkor kell alkalmazni, ha jogszabály másként nem rendelkezik, a következő ágazatokhoz tartozó, illetve a következő törvények által meghatározott ügyekben:
a) honvédelmi,
b) külkereskedelmi igazgatási,
c) társadalombiztosítási, családtámogatási,
d) adó-, jövedéki és vámigazgatási,
e) iparjogvédelmi,
f) idegenrendészeti és menedékjogi,
g) az atomenergia alkalmazása körébe tartozó egyes tevékenységek,
h) a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról és a versenykorlátozásról szóló törvény,
i) az árak megállapításáról szóló törvény,
j) a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló törvény,
k) a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény,
l) az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapírtőzsdéről szóló törvény,
m) az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény, az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről szóló törvény,
n) a magánnyugdíjakról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény,
o) az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény,
p) az elektronikus aláírásról szóló törvény,
q) a hírközlésről szóló törvény.

(7) E törvény hatálya a szabálysértési és az állampolgársági eljárásra nem terjed ki.

(8) A (6) és (7) bekezdésben nem említett államigazgatási eljárásokra vonatkozó jogszabályok e törvény rendelkezéseitől csak akkor térhetnek el, ha ezt e törvény megengedi.

1995. évi LIII. törvény

A környezet védelmének általános szabályairól

99.§ (1) Környezetveszélyeztetés, környezetszennyezés vagy környezetkárosítás esetén a szervezet a környezet védelme érdekében jogosult fellépni, és
a) állami szervtől, helyi önkormányzattól a megfelelő, hatáskörébe tartozó intézkedés megtételét kérni, vagy a
b) környezethasználó ellen pert indítani.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti perben az ügyfél kérheti a bíróságtól, hogy a veszélyeztetőt
a) tiltsa el a jogsértő magatartástól (működéstől);
b) kötelezze a kár megelőzéséhez szükséges intézkedések megtételére.

Hírfigyelő