Mennyire lehetünk zajosak?

Egy elég konkrét kérdéssel fordult hozzánk egy hölgy. A kérdés a következő volt. Mennyi a megengedhető zaj határértéke egy földszinti lakásban, amely egy része alá (kb. 1 m2-nyire) benyúlik a hőtávszolgáltató által üzemeltetett hőközpont. Lehetséges, hogy a hőközpontból bejutó zaj elérheti a 40-50 dB-t is.

Tanácsadónk válaszlevelében tájékoztatta a hölgyet, hogy a 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelete (a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról) szerint a zaj terhelési határértékei épületek zajtól védendő helyiségeiben, ezen belül lakószobák lakásokban, szociális otthonokban, üdülőkben a megengedett legmagasabb zajterhelés nappal 6-22 óráig: 40dB, éjjel 22-6 óra: 30dB. Csatolva elküldtük neki a rendeletet is.

Továbbá elmondta neki, hogy amennyiben lakásában a megengedettnél magasabb zajterhelés van, vagy arra gyanakszik, bejelentést tehet az illetékes kormányhivatalnál. Továbbá kérhetik hogy az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló törvén, (2004. évi XXIX. Törvény) 141-143 §-a alapján közérdekű bejelentésként kezeljék, mert ebben az esetben illetékmentes az eljárás.

A hölgy megköszönte a segítségünket.

A zajongás veszélyei

Ezt azért tarom fontosnak, hogy leírjam, mert szerintem a zaj, mint probléma még mai napig méltánytalanul el van hanyagolva. Sokan nincsenek vele tisztába, hogy a zavaró hatáson kívül, még milyen komoly problémákat okozhat és mennyire fontos a megelőzés.

A zaj fogalma: különböző frekvenciájú és erősségű hangok rendszertelen keveréke. Hatására a szervezet működésében átmeneti vagy maradandó károsodások alakulhatnak ki, mind a hallószervben, mind a központi és a vegetatív idegrendszerben. A halláscsökkenés kifejlődésének üteme, mértéke és formája sok tényezőtől függ. Ma még ezeknek csak egy részét ismerjük.

A zaj károsító hatása függ

  • az erősségétől, 
  • a hangmagasságától,
  • az időtartamától,
  • az időbeli megoszlásától,
  • az ember nemétől és életkorától,
  • az egyéni érzékenységtől,
  • a különböző fülbetegségektől vagy az azzal kapcsolatban elvégzett fülműtétektől.

A zajszennyezés káros hatásai nemcsak akkor jelentkeznek, ha valaki erős hanghatásoknak teszi ki magát, hanem akkor is, ha tartósan olyan környezetben él, ahol a zajszint magasabb a megengedettnél. A hangos környezet által okozott károknak csak egyik része az, amely a hallószervet rongálja, hiszen a fülön keresztül az agyra és az idegrendszerre gyakorolt hatása is igen ártalmas. Kimutatták, hogy a tartósan zajszennyezett környezetben élőknél nő az infarktus és az idegrendszer károsodásának veszélye.

  • 40-60 dB: pszichés zavarok: koncentráló képesség csökkenés, fáradság-érzés (megszokható, nincs károsodás)
  • 65-75 dB: vegetatív zavarok: vérnyomás nő, anyagcsere fokozódás, stb. (nem szokható még nincs károsodás)
  • 75 dB felett: hallásromlás
    • fejfájás, álmatlanság, fülzúgás, átmeneti hallásküszöb emelkedés
    • szubjektív tünetek csökkennek de 4000 Hz-nél maradandó kiesés
    • magasabb frekvencián kiesés
    • utolsó szakasz: dolgozó is észreveszi minden frekvencián hallásküszöb emelkedés

A 120-130 decibelt elérő erős hangoktól egyszeri behatásra is visszafordíthatatlanul károsodhatnak a hallósejtek, de ha nap mint nap 85 decibelnyi értéknél nagyobb éri a fület, az is halláscsökkenést idéz elő. Ez utóbbi igen alattomosan működik, mert a halláscsökkenés mindig a 4000-6000 hertz tájékán, a magas hangoknál kezd kialakulni, ami a beszédértést nem befolyásolja, tehát megvan rá az esély, hogy az áldozat észre sem veszi, csak amikor a frekvenciatartomány kiszélesedik, és a mélyebb hangokat – így a beszéd hangjait is – érinti.

A zaj által okozott élettani károsodások csak hosszú idő után észlelhetők, amikor már nehezen lehet megállapítani az összefüggést a zaj és a károsodás között. A zaj okozta maradandó hallásromlás nem gyógyítható, tehát a legfontosabb tennivalónk a megelőzés.

Hozzávetőleges zajszintek dB-ben

  • Levélsusogás 10 dB
  • Óraketyegés 20 dB
  • Halk rádiózás 50 dB
  • Társalgási beszéd 60 - 70 dB
  • Hangos beszéd 70 - 85 dB
  • Kiabálás 80 - 100 dB
  • Zongora 60 - 95 dB
  • Nyomdai szedőgép 95 dB
  • Faipari marógép 95 -103 dB
  • Légkalapács 105 dB
  • Légköszörű 115 - 116 dB
  • Kézi köszörű 104 - 106 dB
  • Négymotoros repülő 3 m távolságból 120 dB
  • Léglökéses repülő 3 m távolságból 135 - 140 dB
  • Fájdalomküszöb 130 dB

Kapcsolódó anyagok

„Zajkeverők” a címe a REFLEX Környezetvédő Egyesület által nemrég megjelentetett füzetkének. Az egyesület a „zajügyben” megjelentetett két korábbi füzete („Zajözön”, „Sulizaj”) után ismét egy lakosságot érzékenyen érintő témát talált. (pdf)

Közlekedési zaj és rezgésvédelem (pdf)

Lélegzetből

Jogszabályok

Hírfigyelő