Minden hónapban rövid összefoglalót teszünk közzé az előző hónapban végzett mun­kánkról.

Levegőminőség-védelem – Az orosz ERA Alapítvánnyal közösen a „Lakossági mérések 2.0” projektben levegőminőség-méréseket készítettünk elő helyi lakosok: tovább népszerűsítjük a lakossági mérőkészülékeket, és biztatjuk a elhasználókat a mérések eredményeinek hasznosítására. A lakossági készülékek mellett a Levegő Munkacsoportnál található ultrafinom porszennyezés mérővel is tervezzük a méréseket Budapesten és Moszkvában. Üdvözöltük, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) frissítette levegőminőségi iránymutatásait és a korábbiaknál is szigorúbb határértékek előírását javasolta a légszennyezettség csökkentése érdekében, és egyúttal felhívtuk a figyelmet arra, hogy Magyarországon a WHO ajánlásainál jóval megengedőbb uniós határértékeket sem sikerül betartani. (Szegő Judit)

Közlekedés – Egyáltalán nem csökkentek a dugók a nagykörúti lámpaprogram átállításának és egyes utcák forgalomcsillapítása visszavonásának a hatására – a Levegő Munkacsoport már az intézkedések bevezetése előtt arra figyelmeztette Karácsony Gergely főpolgármestert, hogy a Magyar Autóklub nyomására tett lépések még többeket fognak autójuk használatára ösztönözni (az intézkedéseket néhány héten belül visszavonta az önkormányzat). Miután tavalyhoz hasonlóan a Fővárosi Önkormányzat idén sem zárt le egy utcát sem a gépkocsiforgalom elől az Európai Autómentes Napon, a Levegő Munkacsoport látványos megmozdulást tartott szeptember 22-én a Madách téren, emlékeztetve arra, hogy a robbanómotoros gépkocsi közlekedés „Az ember tragédiája”. Az Európai Mobilitási Hét kapcsán arra hívtuk fel a figyelmet, hogy „Utcák az életért” (Streets for Life) néven kampányt indított az ENSZ, és a kampány részeként még tavasszal aláírásgyűjtésbe kezdtek: azt szeretnék elérni, hogy világszerte 30 km/órás sebességkorlátozást vezessenek be azokon a területeken, ahol emberek élnek, sétálnak és játszanak. Széles sajtóvisszhangot váltott ki azon kezdeményezésünk, hogy vezessenek be a főváros határán napi 500 forintos dugódíjat. Felhívtuk a figyelmet arra, hogy egyre terjed a villamosítás az áruszállításban is. Előadást tartottunk a Kerékpáros kertváros – az agglomerációs kerékpáros közlekedés dimenziói konferencián a Közlekedési Múzeumban. Részt vettünk a Clean Cities Campaing online műhelybeszélgetésén. Ott voltunk a két napos Kiserdővédő rendezvényen, ahol az ellen tiltakoztak különféle civil szervezetek és helyi lakosok, hogy a Wekerle telep és a József Attila lakótelep közötti erdősáv – a Kiserdő – helyére városi autópályát építsenek, ott elvezetve a – fölöslegesen megépíteni tervezett – Galvani utcai híd forgalmát Budapest keleti fele felé. A rendezvényen aláírást gyűjtöttünk a budapesti útdíj bevezetését sürgető petíciónkhoz. (Vargha Márton)

Településfejlesztés, zöldfelület védelem, földvédelem – Szeptember 3-án Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat 23/2018.(VI.15.) sz. rendeletének (Királyhágó tér–Böszörményi út–Apor Vilmos tér–Stromfeld Aurél út–Németvölgyi út által határolt terület) hibajavításának átvezetésében vettünk részt. Ennek keretében felhívtuk a figyelmet egy pontosításra is.

Szeptember 6-án újra megküldtük a Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi, Hulladékgazdálkodási és Bányafelügyeleti Főosztályának ügyfélként véleményezésünket a VÁCI 113 OFFICE PARK építésére vonatkozó előzetes vizsgálati eljárásban. Észrevételünkben nagyon alapos és lényegbevágó kritikával illettük a kérelmező által benyújtott előzetes környezeti vizsgálatot. Összefoglaló véleményként szükségesnek tartottuk olyan környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatását, amely figyelembe veszi a tervezett irodafejlesztés és a Duna közötti (FOKA öböl menti) tervezett lakóterületi fejlesztések következményeként várható térségi forgalomnövekedést és annak a már meglévő lakóterületekre várható hatását, beleértve a Váci út emiatti forgalomnövekedését is.

Szeptember 15-én Budapest XI. kerület Kőérberek Tóváros tervezési területen Lakecity Lakópark elnevezésű többlakásos lakóépületek, pinceszinti teremgarázs, valamint szabadtéri parkolók létesítésére vonatkozó előzetes vizsgálati eljárásban nyújtottunk be észrevételt a Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi, Hulladékgazdálkodási és Bányafelügyeleti Főosztályához. Észrevételeinkben kifogásoltuk, hogy – bár a területre vonatkozó építési szabályzat: „Lk-2- kisvárosias, jellemzően szabadon álló” – a tervezett lakópark épületei mélygarázs szinten, valamint lépcsőházak közötti építményekkel egymással összeköttetésben lennének. (Az előzetes vizsgálati dokumentáció alkalmazza is a „látszólag szabadon álló” kifejezést.) A tervezett épületek terepszint alatti és terepszint feletti összekapcsolásának elvetését javasoltuk, az eredeti altalajjal közvetlen vertikális összeköttetésben álló, magasra növő fák telepíthetőségének érdekében, valamint a tervezett lakásszám jelentős csökkentését tartottuk szükségesnek a tervezési területen várható gépjármű forgalom mérséklése céljából. Javaslataim látvány szempontjából is előnyére válnának a tervezett lakóparknak. Véleményünket megküldtük a XI. kerület Főépítészi Igazgatóság Településrendezési és Településképi Osztályának is.

Szeptember 17-én megküldtük ügyféli észrevételünket a Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi, Hulladékgazdálkodási és Bányafelügyeleti Főosztályához az „Alsónémedi V. kavicsos homok, homok” védnevű 24 ha 9526 nm területűre tervezett kavicsbánya kérelem előzetes vizsgálati dokumentációjával kapcsolatban. A kérelmező rendkívüli részletességű összehasonlító táblázatokban igyekezett bizonyítani azt, hogy a tervezési terület 5 km-es körzetében már működő számos kavicsbányához viszonyítva az általa kérelmezett bánya és a bányaművelés során keletkező vízfelület csak rendkívül jelentéktelen nagyságú lenne. Miután beadványunkban elemeztük az előzetes vizsgálati dokumentáció ezt bizonyítani szándékozó igyekezetét, összefoglalásként – a környezetvédelmi hatóság korábbi írásait felhasználva – a következő véleményt adtuk a hatásvizsgálat alapján: „Tekintettel a kérelem tárgyát képező bányatelek 5 km-es környezetében már meglévő nagy mennyiségű és terjedelmű, jelenleg már működő kavicsbányákra, melyek mennyisége bizonyítja a térség kavicsbányászati tevékenység szempontjából való vonzerejét – nem javasoljuk tárgyi bányanyitási engedély megadását. Véleményünket az alábbiakkal indokoljuk: A Környezetvédelmi Hatósághoz gyakran benyújtott bányanyitási kérelmek (melyeknek véleményezésében – mint környezetvédő társadalmi szervezet – a Levegő Munkacsoport Országos Környezetvédő Egyesület is részt vett) arra a sajnálatos tendenciára engednek következtetni, hogy a térségben egyre növekszik a bányatelkek mennyisége. Ennek a tendenciának a megállítása szerintem szükséges!

A hatástanulmány által is idézett hatósági álláspont is a kérelem elutasítását indokolja: „A térségben található talajvízszint-ingadozást elsősorban a természetes viszonyok (csapadékmennyiség) határozzák meg, ellenben a humán beavatkozások módosító tényezőként hozzáadódnak. Tekintve azt, hogy a felszín alatti vízviszonyok alakulásáért felelős természetes viszonyok szabályozhatatlanok, a vízviszonyok alakulásában nagy szerepet játszó humán beavatkozások hatásait kell ellenőrzés alá vonni, annak nagy mértékű megnövekedése miatt. … „A talajvíz szintjének süllyedése a környező mezőgazdasági művelésű területekre is hátrányos hatást gyakorol és a növekvő bányaterületek miatti talajvízszint csökkenés területi terjedése idővel természeti területeket is veszélyeztethet.” (Schnier Mária)

Uniós költségvetés – Részt vettünk a „Budapest Forum – Building Sustainable Democracies” című rendezvényen, ahol kérdést tettünk fel az uniós támogatásokkal kapcsolatban Věra Jourovának, az Európai Bizottság alelnökének. Részt vettünk a Közgazdász Vándorgyűlés Környezetgazdasági Szekciója panelbeszélgetésén. Egyeztetést folytattunk az Európai Parlament Zöld Frakciójának képviselőivel a magyar Partnerségi Megállapodás tervezetéről. Előadást tartottunk a Környezetvédelmi Adózási Világkonferencián a közúti közlekedés externáliáinak internalizálási lehetőségeiről. Aktívan részt vettünk 3 rendezvényen az EU pénzügyi reformjával kapcsolatban. Részt vettünk a CAN Europe megbeszélésén az emissziókereskedelmi rendszer kiterjesztéséről (ETS2) a közúti közlekedésre és az épületekre, és a témához konkrét írásbeli észrevételeket tettünk. Részt vettünk a Partnerségi Megállapodás Monitoring Bizottság két ülésén. Részt vettünk a Magyar Korrupcióellenes Szövetség petícióátadásán az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete részére. (Lukács András)