Kína és az USA újabb éghajlatvédelmi nyilatkozata

Nehezen megítélhető, hogy az éghajlatváltozás felismert veszélyei mellett mekkora szerepet játszott a gazdasági racionalitás abban, hogy annak a két államnak az elnöke, amelyek a világon a legtöbb F-gázt felhasználó berendezést gyártják, újabb nyilatkozatot tettek annak érdekében, hogy korlátozzák ezeknek az igen erős üvegházhatású gázoknak (ühg) a használatát. A Levegő Munkacsoport is részt vesz abban a kampányban, amely az F-gázok uniós szabályozásának szigorítása érdekében folyik. Az F-gázok használatának csökkentése új munkahelyeket és piacot is jelentene az Európai Unióban, kiszorítva az éghajlatot erősen károsító kínai és amerikai termékeket.

A G20-ak csúcstalálkozóján, amelyet szeptember ötödikén és hatodikán Szentpéterváron tartottak, Kína és az Egyesült Államok bejelentették, hogy határozott lépéseket tesznek az F-gázokkiváltására. Barack Obama amerikai és Xi Jinping kínai elnök már tavasszal nyilatkoztak erről az ENSZ éves klímakonferenciáján. A világszervezet Éghajlatváltozási Keretmegállapodása olyan széleskörű, kötelező érvényű intézkedéseket szorgalmaz, amelyek sok szakértő szerint eredményesen csökkenthetnék a világ ühg-kibocsátását. Több más állam elnöke is támogatta a nyilatkozatot, bár Brazília és India mindeddig nem csatlakozott hozzá.

Durwood Zaelke, a washingtoni központú non-profit Kormányzás és Fenntartható Fejlődés Intézet (Institute for Governance and Sustainable Development) elnöke szerint ez a megállapodás a legnagyobb jutalom, amit a világ a következő években kaphat, mivel ezzel 100 milliárd tonna CO2-egyenértékű ühg-kibocsátás lesz elkerülhető 2050-ben, ami a felmelegedést közel egy fokkal csökkentheti.

Az 1989-es Montreali Egyezménynek sikerült közel 100 különböző, a felsőlégköri ózonréteget károsító vegyi anyag használatát visszaszorítani, de időközben kiderült, hogy a helyettesítő F-gázok nagyon intenzív ühg-k. Ezek az anyagok 2050-ig akár 20 százalékkal is növelhetik az ühg–kibocsátást, amennyiben nem történnek lépések a használatuk korlátozására.

Az USA 2009-ben vállalta, hogy 2020-ig 17 százalékkal csökkenti az üvegházgáz-kibocsátását 2005-höz képest. A World Resources Institute (WRI) új tanulmánya szerint azonban ez a közlekedés, az energiatermelés és a hulladéklerakók kibocsátási trendjeiből egyelőre nem tűnik megvalósíthatónak. Eddig főképp a válság miatt csökkent a kibocsátás, illetve a földgáz alapú elektromos energia előállításának növekedése következtében. Bár a kormány hozott korlátozó szabályokat a gépkocsik és új erőművek kibocsátására, a nem szén alapú ühg mennyisége nő, elsősorban a hűtőberendezések nagyarányú használata következtében. (Az F-gázok hűtőberendezésekben, továbbá szigetelő habokban, oldószerekben és szórópalackokban is használatosak.)

Obama nemzetközi nyilatkozatai mellett júniusban odahaza, a kongresszusban is komoly vitákat kiváltó, határozott klímapolitikát jelentett be. Noha a kongresszusban sokan ellenzik Obama kormányának szigorúbb éghajlatvédelmi politikáját, szakértők szerint az USA hitelességét és a további eredményes nemzetközi tárgyalásokat veszélyeztetné, ha ezt az – egyébként enyhe – vállalást sem lennének hajlandók teljesíteni. Az energiatermeléssel összefüggő ühg-kibocsátásuk 2035-ig valószínűleg 8,7 százalékot csökkenve stabilizálódik, de más forrásokból 18 százalékos növekedést jósolnak 2020-ig, és 36 százalékost 2035-ig. A meglevő erőművek kibocsátásának megszigorítása a mostani kedvezőtlen trendet megfelezné. Az energiahatékonyság és metánkibocsátás szigorítása 8-11 százalékos csökkenést jelentene. További 23 százalékkal segítené a csökkentést a gépjárművekben lévő hűtőberendezések hűtőközegének cseréje. (A gépkocsik hűtőberendezéseiből származik a az F-gázok kibocsátásának fele az USA-ban.)

Durwood Zaelke emlékeztetett arra, hogy két évtizede alig három évbe került a gépkocsikban használt, a felsőlégköri ózonréteget károsító hűtőközegek lecserélése a világ nagy részén.

További felvilágosítás: Beliczay Erzsébet, a Levegő Munkacsoport elnökhelyettese

Hírfigyelő