Az ukrajnai háború drámai módon világította meg Európa energiafüggését Oroszországtól és az üzemanyagárakat az elmúlt évtized legmagasabb szintjére emelte. Az áremelkedésre reagálva az Európai Unióban 18 kormány csökkentette az üzemanyagok árát – állítólag azért, hogy enyhítse a polgáraikat sújtó hatásokat. A Tiszta Városok Kampány új tanulmánya szerint azonban az üzemanyagár-csökkentésnek sokkal több a kára, mint a haszna. A tanulmány több lehetőséget is felvázol a lakossági terhek igazságos csökkentésére.

Az üzemanyagárak csökkentése megnövelte az üzemanyag-felhasználást, súlyosbítva a légszennyezést és a klímaválságot. Emellett több bevételt is jelent az orosz kormánynak, így az Ukrajna elleni háborúja finanszírozásához is jelentősen hozzájárul.

Bár a kormányok az infláció elleni küzdelemmel is indokolták az intézkedéseiket, aligha van más, ami magasabb inflációt okoz, mint a háború és a környezet pusztulása – mindkettő rengeteg betegséghez és halálesethez, valamint a gazdasági javak megsemmisítéséhez vezet. Hosszabb távon az üzemanyagárak támogatása növekvő államháztartási hiányt és államadósságot is eredményez. Végső soron tehát az adófizetőknek kell majd finanszírozniuk az üzemanyagár-csökkentést magasabb államadósság, illetve romló közszolgáltatások formájában.

Sérül „a szennyező fizet” elv is. Az üzemanyagok adója ugyanis messze nem fedezi a gépjárműközlekedés okozott károkat. A nagy olajvállalatok az EU-ban eddig 13 billió eurós társadalmi és környezeti adósságot halmoztak fel, aminek mindössze 5 százalékát fizették meg.

Az üzemanyagárak csökkentése társadalmilag is rendkívül igazságtalan, hiszen a háztartási statisztikák szerint az EU-ban a lakosság leggazdagabb 10 százaléka nyolcszor annyit költ üzemanyagra, mint a legszegényebb 10 százaléka. A valós helyzet azonban ennél sokkal rosszabb, hiszen a gazdagabb polgárok sokszor céges autókat használnak (ráadásul az átlagosnál nagyobb fogyasztással), ami nem jelenik meg a háztartási statisztikákban.

Az üzemanyagfogyasztás támogatása helyett a kormányok valódi megoldásokkal kellene, hogy segítsenek a polgároknak megbirkózni a jelenlegi energiaválsággal. Olyan megoldásokkal, amelyek csökkentik az olaj iránti keresletet, társadalmilag igazságosak, és elősegítik a környezetünk állapotának javulását.

„Az üzemanyagárak támogatása miatt a T&E számításai szerint a magyar államháztartás várhatóan mintegy 50 milliárd forint bevételtől esik el. Ebből az összegből a lakosság legszegényebb 20 százalékát személyenként 26 ezer forinttal lehetne támogatni, vagy 2,2 millió kerékpár áfáját lehetne 27-ről 5 százalékra csökkenteni, vagy 10 millió éves közkerékpárbérletet lehetne nyújtani, vagy 10 millió 10 kilométernyi díjmentes autómegosztásos utazást lehetővé tenni” – állapította meg Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke.

„A kormányoknak haladéktalanul vissza kellene vonniuk az üzemanyagár-csökkentéseket, az autózást pedig az említetteken kívül még olyan intézkedésekkel is mérsékelniük kellene, mint a helyközi tömegközlekedés színvonalának emelése és a rendszeres autómentes napok megszervezése" – jelentette ki Vargha Márton, a Levegő Munkacsoport közlekedési témafelelőse.

Az eredeti angol nyelvű tanulmány itt, a Levegő Munkacsoport által készített és kissé átszerkesztett magyar fordítása itt található.