Konkrét tervekkel az éghajlatvédelemért - Így is befolyásolhatjuk hazánk versenyképességét

Robbanásszerűen növekvő élelmiszerárak, kiterjedtebb erdőtüzek, hosszabb asztmaszezon, idő előtt halálozások tömege – ilyen fejlemények is várhatók, ha nem teszünk a szemünk előtt zajló globális felmelegedés ellen. Ezért alapvető fontosságú, hogy milyen Nemzeti Energia- és Klímatervet (NEKT) készít a kormány, és azt miként hajtja végre. Ez a legfőbb megállapítása annak a nemzetközi konferenciának, amelyet a mai napon rendezett a Levegő Munkacsoport.

Az Európai Unió tagállamainak kötelező nemzeti energia- és klímaterveket készíteni 2019 végéig. Ebben rögzíteniük kell, hogy milyen módon szándékoznak csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását 2030-ig, és miként fognak alkalmazkodni az éghajlat változásához. Az Európai Bizottság LIFE programja által támogatott PlanUp projekt keretében a Levegő Munkacsoport más civil szervezetekkel együttműködve segíti a magyarországi NEKT kidolgozását – egyebek mellett jó gyakorlatok bemutatásával a közlekedés, a mezőgazdaság és az épületek terén.

A NEKT első tervezetét 2019 február végén nyújtotta be a magyar kormány az Európai Bizottságnak. A civilek álláspontja szerint azonban az anyagot jelentősen javítani kell ahhoz, hogy alkalmas legyen a kitűzött célok elérésére.

„A tervezet olyan mértékű biomassza felhasználást irányoz elő megújuló energiaként, ami messze nem áll rendelkezésre Magyarországon” – állapította meg Lontay Zoltán, a Levegő Munkacsoport Szakértői Testületének tagja.

„A közlekedés az egyetlen ágazat, amelynek a üvegházhatású kibocsátása szinte folyamatosan és méghozzá nagymértékben növekedett az elmúlt években. Bár a Levegő Munkacsoport nemzetközi együttműködéssel részletes javaslatokat dolgozott ki és juttatott el a kormánynak, a NEKT tervezetében néhány általánosságon kívül semmilyen érdemi tájékoztatás nem található arról, hogy miként lehet ezt a növekedést megállítani, illetve visszafordítani” – jelentette ki Vargha Márton, a Levegő Munkacsoport közlekedési témafelelőse.

„Előremutató, hogy a magyar kormány a NEKT-tervezetben 14 700 milliárd forintot tervez energiahatékonyságra, megújuló energiákra fordítani 2030-ig, azonban sajnos továbbra is évi több ezer milliárd forinttal támogatja a fosszilis energiák használatát, ami lehetetlenné teszi az éghajlatvédelmi célok elérését” – fejtette ki Roland Jöbstl, az Európai Környezetvédelmi Iroda témafelelőse.

„A NEKT elkészítését több civil szervezet is igyekszik segíteni, főbb javaslataink beépítése még várat magára. Kérdéses például, hogy a várhatóan néhány hónap múlva konzultációra kerülő változatban milyen mélységben szerepelnek majd a megújuló energiát termelő-fogyasztó lakosok és közösségek hazai elterjedését segítő intézkedések, valamint az energiaszegénység kezelése. Több ellentmondásra is felhívtuk a NEKT-tervezők figyelmét: többek között a lakosság egészségét segíti, hogy a lignit lakossági értékesítését kivezetnék, azonban az olcsó, tiszta fűtési alternatívákra váltásra is szükségesek intézkedések. Ráadásul még ma is kapnak engedélyt lignitbányák nyitására Borsodban, amelyek a lakosságnak értékesítik ezt a rendkívül rossz minőségű, szennyező tüzelőanyagot – mondta Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetsége éghajlat és energia csoportvezetője.

A konferencia résztvevői egyetértettek abban, hogy az erőteljes éghajlatvédelmi és alkalmazkodási intézkedések hosszabb távon jelentősen javíthatják Magyarország versenyképességét és a lakossági életminőségét.

Kapcsolódó anyagok:

Hírfigyelő