PlanUp projekt

az EU LIFE programja támogatásával

Tizenegy európai civil szervezet, számos helyi önkormányzat és kutató indította el a PlanUp nevű projektet, amely az uniós országok kormányait segíti az éghajlatváltozás elleni küzdelemben.

Háttér:

Az Európai Bizottság 2016 novemberében terjesztette elő az Energiaunió irányításáról szóló rendeletet a tiszta energiáról, mely célja, hogy az uniós energia- és éghajlatpolitikai jogszabályok keretén belül integrálja és egyszerűsítse a jelenleg hatályos, egymást átfedő tervezési, jelentéstételi és nyomon követési követelményeket. A tagállamok Nemzeti Energia és Klímaterveket (NEKT-ek) készítenek, amelyekben rögzítik, hogy milyen módon szándékoznak hozzájárulni az Energiaunió céljainak, mindenekelőtt a megújuló energiaforrásokra, az energiahatékonyságra és az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentésére irányuló, a 2030-ig tartó időszakra szóló uniós célértékeknek a teljesítéséhez.
A tagállamok a NEKT-ekben nemzeti célértékeket, hozzájárulásokat, valamint szakpolitikákat és intézkedéseket határoznak meg az Energiaunió mind az öt dimenziója tekintetében, melyek a következők: dekarbonizáció, energiahatékonyság, energiabiztonság, belső energiapiac, valamint kutatás, innováció és versenyképesség.
 
A PlanUp projektje keretében a Levegő Munkacsoport a dekarbonizáció, energiahatékonyság és a megújuló energia témakörében javaslatcsomagot dolgoz ki a helyzet javítására – egyebek mellett jó gyakorlatok bemutatásával – a közlekedés, a mezőgazdaság és az épületek területén magyar viszonylatban. Egyúttal nyomon követi a hazai NEKT elkészítését és azt észrevételeivel segíti

A PlanUp projekt nemzetközi honlapján megtalálhatók a projektben résztvevő többi ország Nemzeti Energia és Klímaterveivel kapcsolatos aktuális információk és állampolgári hozzászólások is.

A tervek, amelyeket ez év végéig kell elkészíteniük az EU tagállamainak, a 2021-2030-as időszakra irányoznak elő olyan intézkedéseket, amelyekkel nagymértékben csökkentik a légkört károsító anyagok (mindenekelőtt a szén-dioxid) kibocsátását. Ezt egyebek mellett a mezőgazdaság környezetbarátabbá tételével, a közösségi közlekedés fejlesztésével és az épületek korszerűsítésével kell elérni.

A projekt résztvevői jelenleg az elkészült Nemzeti Energia és Klímatervek első tervezetének véleményezésén dolgoznak. A magyar Nemzeti Energia és Klímatervek első tervezete várhatóan 2019 februárjában készül  el, amit projekt résztvevői és más magyarországi civil szervezetek is felkészülten várnak.

A NEKT első tervezetét 2019 február végén nyújtotta be a magyar kormány az Európai Bizottságnak. A civilek álláspontja szerint azonban az anyagot jelentősen javítani kell ahhoz, hogy alkalmas legyen a kitűzött célok elérésére.

Magyarország Nemzeti Energia- és Klímatervének az Európai Bizottsághoz benyújott tervezete: https://ec.europa.eu/energy/sites/ener/files/documents/hungary_draftnecp.pdf

Esély egy zöldebb jövőre, 2020.10.20.

Többoldalú párbeszéd konferencia

Többoldalú párbeszéd címmel konferenciát tartott a Levegő Munkacsoport az EU LIFE PlanUp projekt keretében a Nemzeti Energia és Klímaterv végleges változatáról és arról, hogyan lehetséges a megvalósítás útjára lépni, mely 2021-2030 között, kétévenkénti ellenőrzés mellett zajlik majd. A meghívottak között volt az Innovációs és Technológiai Minisztérium és az Agrárminisztérium is, mindkét intézmény kivette a részét a Klímaterv megírásából és a megvalósítás is jelentős mértékben hárul majd rájuk, mégsem vettek részt a konferencián. 
Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke, a bevezetőben felsorolta, milyen kérdéseket tett volna fel a minisztériumoknak, melyekre távol maradásuk miatt nem tudtak válaszolni. Előadással részt vevő szervezetek: Magyar Természetvédők Szövetsége, Európai Parlamenti képviselő, Carbon Market Watch, European Environmental Bureau, Greenpeace Magyarország, Budapest főváros hivatala, Magyar Energiahatékonysági Intézet, Energy Cities, Transport and Environment, Mezőgazdasági Kutatóintézet, Levegő Munkacsoport.
Az előadások anyagai a Konferencia előadásai menüpont alatt elérhetők a teljes konferencia felvételével együtt.

 

2019.12.12.
Rossz osztályzatot kapott éghajlatvédelemből Magyarország

Jelentősen romlott Magyarország helyezése a legfrissebb Éghajlatváltozási Teljesítési Mutatóban (CCPI 2020), amelyet hétfőn hoztak nyilvánosságra Madridban, az ENSZ 25. klímacsúcsán. A CCPI szerint világszerte vannak javuló tendenciák az országok teljesítményeiben, de számos, éghajlatvédelemben elméletileg élenjáró ország gyengén teljesít, Magyarország pedig a tavalyi 42. helyről a 47. helyre csúszott vissza. Tovább >>>

 

2019.11.27.
Klímavétó: mit lépünk december 12-én?

2050-re az emberiség üvegházhatásúgáz-kibocsátását nullára kell csökkenteni, hogy még elfogadható mértékben tudjuk tartani a globális felmelegedést. Ez a fő üzenete az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) 2018. októberi jelentésének, amely a 1,5 Celsius-fokos növekedés várható következményeiről szól. Tovább >>>

 

 


5000 milliárd forint többletforrást klímacélokra már 2020-ban!

5000 milliárd forint többletforrást klímacélokra már 2020-ban!

„+5000 milliárd forintot klímacélokra már 2020-ban!” Ezzel a felhívással vesz részt a Levegő Munkacsoport a mai Globális Klímasztrájkon.

 Tovább >>>

 

2019.06.19.
Amit a kormánynak tennie kell az éghajlat védelméért

Tizenhat pontból álló javaslatcsomagot fogadott el a környezet- és természetvédő civil szervezetek idei Országos Találkozója arról, hogy milyen feladatokat szükséges a kormánynak végrehajtania ahhoz, hogy Magyarország megfeleljen a Párizsi Klímamegállapodásban foglaltaknak és az Európai Unió éghajlatvédelmi céljainak. Az állásfoglalást, amelynek szövegét alább közöljük, a Levegő Munkacsoport és a Magyar Természetvédők Szövetsége kezdeményezte. Tovább >>>

 

2019.06.13.
Hazánk sereghajtó a közlekedési széndioxid-kibocsátáscsökkentési tervekben
Európa jövője a tét!

Magyarország messze a legrosszabbul teljesít a közlekedés üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló tervében. Ez derül ki az Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetség (T&E) mai napon nyilvánosságra hozott jelentéséből, amelyben a 28 uniós tagállam ilyen jellegű tervezeteit veti össze. Tovább >>>

 

 

2019.05.15.
Mi közünk az éghajlatváltozáshoz? A mentális egészségünkre is hat!

A mentális egészségi állapot érzelmi, pszichés és szociális (társas) jól-létünket jelenti. Befolyásol a gondolkozásban, érzéseinkben, cselekedeteinkben, abban, hogy miként kezeljük a ránk nehezedő nyomást, a másokhoz való viszonyunkat, így a döntéseinket is meghatározza. A mentális egészségben bekövetkező változásoknak lehet biológiai oka, okozhatja egy életesemény, trauma, szerepet játszanak öröklött hajlamok és nem utolsósorban a környezet állapota is. Tovább >>>

 

2019.04.29.
Uniós költségvetéssel az éghajlatért

Az éghajlatvédelmi célkitűzések teljesítése legyen az egyik feltétele az uniós támogatásoknak. Egyebek mellett ezt javasolták annak a kétnapos tanácskozásnak a résztvevői, amelyet nemrég tartott Berlinben több civil szervezet. Tovább >>>

 

 

 

2019.04.15.
Lejár az időnk klímaügyben – cselekednünk kell!

Vajon jól haladunk-e az éghajlatvédelem Párizsban kijelölt útján? Erről ad áttekintést az Európai Éghajlatvédelmi Akcióhálózat (Climate Action Network Europe, CAN Europe) ma reggel nyilvánosságra hozott elemzése az Európai Unió tagállamainak eddig elkészült Nemzeti Energia- és Klímaterveiről (NEKT). Tovább >>>

 

2019.04.05.
Civilek a Nemzeti Energia- és Klímatervről

Közös véleményt alakított ki a Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) tervezetéről négy környezetvédő civil szervezet. A Levegő Munkacsoport, a Magyar Energiahatékonysági Intézet, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország szakértői a vélemény rövidített, angol nyelvű változatát elküldték több brüsszeli székhelyű, összeurópai civil szervezetnek, amelyek továbbították azt az Európai Bizottságnak (EB). Az EB ugyanis már korábban jelezte: komoly segítséget jelentene nekik a tervezetek értékelésében, ha megismernék a civil szervezetek álláspontját. Tovább >>>        

EU LIFE PlanUp Konferencia - Kerekasztal. 2019.március 25-26.

2019. március 26-án konferenciát szervezett a Levegő Munkacsoport, melyre számos brüsszeli civil szervezet is hivatalos volt, mellette természetesen magyar környezetvédő szervezetek és a émában érintett szakemberek, cégek képviselői, illetve az Országos Meteorológiai Szolgálat és az Agrárminisztérium is képviseltette magát. A tanácskozás a NEKT általános értékelésén, a NEKT folyamat Európai Bizottság és tagállami oldalának alapos megismerésén kívül a közlekedés, a mezőgazdaság és az épületek

„A tervezet olyan mértékű biomassza felhasználást irányoz elő megújuló energiaként, ami messze nem áll rendelkezésre Magyarországon” – állapította meg Lontay Zoltán, a Levegő Munkacsoport Szakértői Testületének tagja.

„A közlekedés az egyetlen ágazat, amelynek a üvegházhatású kibocsátása szinte folyamatosan és nagymértékben növekedett az elmúlt években, Bár a Levegő Munkacsoport nemzetközi együttműködéssel részletes javaslatokat dolgozott ki és juttatott el a kormánynak, a NEKT tervezetében néhány általánosságon kívül semmilyen érdemi tájékoztatás nem található arról, hogy miként lehet ezt a növekedést megállítani, illetve visszafordítani” – jelentette ki Vargha Márton, a Levegő Munkacsoport közlekedési témafelelőse.

„A NEKT elkészítését több civil szervezet is igyekszik segíteni, főbb javaslataink beépülése még várat magára. Kérdéses például, hogy a várhatóan néhány hónap múlva konzultációra kerülő változatban milyen mélységben szerepelnek majd a megújuló energiát termelő-fogyasztó lakosok és közösségek hazai elterjedését segítő intézkedések, valamint az energiaszegénység kezelése. Több ellentmondásra is felhívtuk a NEKT-tervezők figyelmét: többek között egyfelől örömmel látjuk a lignit lakossági értékesítés megszüntetésének a tervét, azonban az olcsó, tiszta fűtési alternatívákra váltásra is szükségesek intézkedések. Ráadásul még ma is kapnak engedélyt lignitbányák nyitására Borsodban, amelyek a lakosságnak értékesítik ezt a rendkívül rossz minőségű tüzelőanyagot" – mondta Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetsége éghajlat és energia csoportvezetője.

Több magyarországi környezetvédő civil szervezet közös vélemény megírásán dolgozik az eddig elkészült NEKT tervezetről, melyet a napokban közzétesz minden abban résztvevő.

A konferencia előadásai

2019.03.06.
Rossz levegő és hőség: két hatalmas pofon egyszerre

Az éghajlatváltozás és a levegőszennyezés felerősíti egymás hatását.
A megváltozó éghajlati rendszerek a légmozgásokra is hatnak, például helyenként lelassítják azt, más esetben hurrikánok jönnek létre miattuk. Légmozgás hiányában adott területen súlyos egészségügyi károkat okozhat a sűrűsödő levegőszennyezettség. Ugyanakkor a légmozgás által a szennyeződés eljuthat akár a Föld olyan pontjaira is, melyeken különösen súlyos hatással lehetnek az éghajlatra – például a sarkvidékek állandóan hóval, jéggel fedett vidékeire. Itt a korom – aminek forrásai elsősorban a szilárd anyagok elégetése és a dízelmotorok -– leülepedik a hótakaró, a jég felszínére, és a napsugárzás visszaverése helyett elnyeli azt, amitől a hó, a jég olvadni kezd (illetve gyorsabban olvad). Ráadásul a fehér felülettel borított területek helyett – a hőt sokkal jobban elnyelő – vízfelszín jön létre, ami miatt felmelegedés még inkább fokozódik. Tovább >>>

2019.01.18.
Mi közünk az éghajlatváltozáshoz?


E kicsi, Kárpátokkal övezett országban is tapasztaljuk, és minden bizonnyal fokozottan is tapasztalni fogjuk az éghajlatváltozás következményeit. Akárhogy is, de az emberiség minden tagja egyazon bolygón osztozik, még ha meglehetősen egyenlőtlen is ez az elosztás. Tovább >>>

 

2018.12.18.
Talán még nem késő, hogy túléljük!


December 2-án kezdetét vette Katowicében (Lengyelország) az Egyesült Nemzetek 24. Éghajlatváltozási Konferenciája (UNFCCC), az úgynevezett COP24, melyen közel 200 állam képviselteti magát. A konferencia előtt nem sokkal a Meteorológiai Világszervezet (is) világossá tette, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos tennivalók sürgőbbek, mint azt korábban hittük; még annál is szigorúbb intézkedések kellenek, mint amiket a Párizsi Klímaegyezmény keretei között az államok aláírtak 2015-ben. Tovább >>>

2018.12.07.
A tudósok akár börtönbe mennek, hogy változást érjenek el

 

Brit tudósok tollából sok mindent olvastunk már, tudományos és áltudományos cikkek sora valóságos mémmé változtatta őket. Egy friss hírben viszont más színben tűnnek fel, mert egy csoportjuk elhatározta, hogy előáll, és még a rabságot is vállalja, ha a kormányt csak ezzel a módszerrel tudják cselekvésre bírni az éghajlatváltozási válsággal kapcsolatban.

Akármilyen meglepő lehet, hogy kutatók politikai szerepvállalásra adják a fejüket – főleg Nagy-Britanniában –, mégis közel 100 tudós és követőik vállalják az ellenállással járó következményeket, mert úgy látják:
„Eljött az idő, ne várjunk, amíg túl késő. Nincs vesztenivalónk.”
Tovább >>>

 

 

Hírfigyelő