A Levegő Munkacsoport tevékenysége 2022 márciusában

Minden hónapban rövid összefoglalót teszünk közzé az előző hónapban végzett mun­kánkról.


Levegőminőség-védelem – A Mérj velünk! kampány folytatódik, még 150 mérőműszert ingyen biztosítunk iskolák számára. Az orosz ERA Alapítvánnyal közös projekt keretében az osztrák Energy Community online konferenciáján bemutattuk a mérések fontosságát és a mérőkészüléket. A Fővárosi Önkormányzattal egyeztetés indult a lakossági mérések használhatóságáról, május elején lesz az egyeztetés, erre igyekszünk minden érintett szakértőt elhívni. A Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete WELL (épületenergetikai) munkacsoportjával megbeszélést folytattunk új irodaházak építésekor általunk javasolt zöld hozzáállásról, előzetes és folyamatos levegőminőség-mérésekről. (Szegő Judit)

 

Közlekedés – Oroszország agressziója Ukrajna ellen egész Európát rá kellett, hogy döbbentse: a gépjárműveinkhez az üzemanyag jó része – Magyarországon a túlnyomó része – orosz kőolajból készül. Az orosz kőolajért fizetett pénzből telik Oroszországnak szomszédai lerohanására. A Levegő Munkacsoport tevékenyen kivette a részét nemzetközi civil összefogásokban (többek között számos nemzetközi online egyeztetés révén), melyek célja ráébreszteni mindenkit arra, hogy át kell alakítanunk a személyszállítást, az áruszállítást ahhoz, hogy egyre kevesebb orosz kőolaj importjára szoruljunk rá. Hírt adtunk arról, hogy 25 európai uniós civil szervezet sürgeti: az Európai Unió korlátozza az Oroszországból származó olaj- és gázimportot, hogy ne finanszírozza tovább Putyin Ukrajna elleni háborúját. Ötvenegy ország több mint 500 szervezete – köztük a Levegő Munkacsoport is – aláírta azt a felhívást, amelyet ukrán civilek kezdeményeztek, és amelyben kérik a világ vezetőit, hogy fejezzék be az orosz gáz, olaj és szén felhasználását. Az ezekből származó bevételek táplálják ugyanis Oroszország hadi gépezetét. Ezzel is összefüggésben fölemeltük a szavunkat az üzemanyagárak befagyasztása ellen is, rámutatva, hogy hétszer annyit költ üzemanyagra a magyar lakosság leggazdagabb 10 százaléka, mint a legszegényebb 10 százaléka, sőt többet költenek, mint a legszegényebb 40 százaléka összesen, vagyis a piaci árnál jóval alacsonyabban rögzített üzemanyagárral azok kapják a legtöbb támogatást az államtól, akiknek semmi szükségük nincs rá. Azt, hogy ez Európa-szerte így van, a T&E új tanulmánya bizonyította, amelyről szintén hírt adtunk. Arról a T&E tanulmányról is hírt adtunk, amely kimutatta: az autók a kenyeret is eleszik az éhezők elől – naponta 15 millió kenyérnek megfelelő búzát égetnek el az autókban Európában.

Részt vettünk Budapest Főváros Közgyűlése tervezett közösségi gyűlésének előkészítésében. A közösségi gyűlés témája a forgalomcsillapítás, a közúti közlekedésből eredő – évente két-három ezer budapesti korai halálát okozó – levegőszennyezés csökkentésének lehetősége. (Vargha Márton)

 

Településfejlesztés, zöldfelület védelem, földvédelem – Március 1-jén a Budapest XI. kerületi Polgármesteri Hivatal Településrendezési és Településképi Osztály javaslatára a kerületi főépítész telefoni megkeresése alkalmával megbeszéltük az Infopark egyetemi területén tervezett módosítást, mivel a fővárosi főépítész nem látta szükségesnek annak véleményezési eljárásra bocsátását.

Március 6-án megküldtük véleményünket Budapest XI. kerület Főépítészi Igazgatóságához, valamint Településrendezési és Településképi Osztályához a Budapest XI. kerület Hengermalom úti BAKERSTREET fejlesztésről a Pest Megyei Kormányhivatal által közzétett előzetes vizsgálati dokumentációval kapcsolatban. Megemlítettük a tervezett irodaház túlzott – bár a kerületi településrendezési terv előírásainak magfelelő – volumenét, forgalomvonzását, ami az előzetes vizsgálati dokumentáció állításával ellentétben ki fog hatni a Hengermalom útra, Szerémi útra és Budafoki útra is. Fontosnak tartottuk a tervezési területen lévő, a vizsgálati dokumentációban is méltatott fák építkezés időtartama alatti megőrzését és az eredeti altalajjal közvetlen vertikális kapcsolatban álló talajba telepítendő fák lehetőségét. Javasoltuk a tömbben lévő többi, egyelőre még tervezés alatt nem álló, beépíthető területek fejlesztésének fokozottabb mérséklését és a még beépítetlen területek faállományának megőrzését. Március 8-án megküldtük a Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Településfejlesztési és Hulladékgazdálkodási Főosztályának a Budapest XIII. kerület Bodor utcai társasház létesítésével kapcsolatos észrevételeinket. Kifogásoltuk többek között a tetőkertek területének a telek legkisebb zöldfelületi arányába való beszámíthatóságát, határozottan javasolva a kiemelt beruházássá nyilvánított fejlesztés kiemelő rendelete ezzel kapcsolatos részének törlését. Helytelennek tartottuk a telek nagy részét elfoglaló sportcsarnok építésének külön eljárásban történő tárgyalását. Az észrevételt megküldtük a XIII. kerületi főépítésznek is, aki azt köszönettel visszaigazolta.

Március 9-én részt vettünk a Zöld Budapest Munkacsoport online tárgyalásán. Támogattuk Bardóczi Sándor főtájépítésznek azt a véleményét, hogy fákat még kerékpárutak létesítése miatt se vágjanak ki.

Március 9. és 23. között e-mail útján munkakapcsolatot alakítottunk ki a Magyar Kerékpárosklub Közlekedési Munkacsoportjának vezetőjével. Közös témánk főleg a fák védelmével kapcsolatos.

Március 24-én részt vettünk – csak megfigyelőként – a Budapest XI. kerület, Budaörsi út–Budaörs határa–XII. kerület határa–Gazdagréti út–Rétköz utca–Gazdagréti út–Budaörsi út–M1-M7 autópálya bevezető szakasza által határolt területre vonatkozó 43/2018.(XII.4.) önk. rendelettel jóváhagyott kerületi építési szabályzat módosításának partnerségi egyeztetésével kapcsolatos online lakossági fórumon. Bár a módosítás sok konkrét, telekalakításra, telkek közötti útkapcsolatokra vonatkozó lakossági kérést tartalmazott, lakossági hozzászólás is nagyon kevés volt. (Schnier Mária)

 

Uniós költségvetés – Részt vettünk az MTVSZ által szervezett civil stratégia egyeztetésen az uniós támogatásokról és energiapolitikáról; a CAN Europe Pénzügyi Reform Munkacsoportjának ülésén, ahol véleményeztük az anyagaikat; a CAN Europe és a T&E közös rendezvényén az EU tervezett új szabályozásáról az emissziókereskedelmi rendszeren kívül eső ágazatok tervezett új szabályozásáról (ESR); a T&E egyeztetésén az üzemanyagadókról; valamint a CAN Europe egyeztetésén európai parlamenti képviselőkkel az ESR-ről, majd az EEB belső megbeszélésén a témáról, továbbá a CAN Europe Zöld Költségvetés Munkacsoportjának ülésén. Részt vettünk a Civil Society Europe megbeszélésén a Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervek végrehajtásáról. Hallgatóként részt vettünk az Európai Bizottság 8. Kohéziós Fórumán, ahol lényegében Bizottság öndicsérete folyt. Véleményeztük a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP Plusz) tervezetét. Összeállítást készítettünk hazai szakértők véleményéről az uniós támogatásokkal kapcsolatban. Összegzést készítettünk arról, hogy miként használta fel a magyar kormány azt a lehetőséget, hogy az EU feloldotta az államadósság és államháztartási hiány szigorú korlátait, és elküldtük az Európai Bizottságnak. Levelet fogalmaztunk meg az Európai Bizottság elnökének, hogy lépjen fel az üzemanyagadók csökkentése ellen (a levelet 24 európai civil szervezet írta alá). AZ EUKI projektünk keretében a partnereinknek előadást tartottunk arról, miként lehetne korlátozni Oroszország olajexportját. Ott voltunk a „Stop Kiemelt Beruházások!” kampány eseményén az Országház előtt. (Lukács András)

 

Hírfigyelő