Városi hősziget jelenség

A nyolcvanas évek óta ismert és tanulmányozott jelenség okai az alábbiak:

  • a felszín fizikai jellemzői: a város felszínét alkotó olyan anyagok, mint a beton és az aszfalt nagyobb arányban nyelik el, mint ahogy visszaverik a napsugárzást,
  • hiányoznak a természetes párolgó felszínek (talaj, növényzet, felszíni vizek), melyek a vidéki területeken közreműködnek az energia egyensúly fenntartásában,
  • a függőleges falfelületek fokozzák a felszín sugárzás elnyelését és visszaverését, ezzel együtt gátolják a szelet, mely elősegíthetné a párolgást, a hőmérséklet csökkentését,
  • emberi tevékenység, főként a hőerőművek és épületek hűtésből és fűtésből, ipari tevékenységből, járművekből stb. származó hőtermelés,
  • a szennyezőanyagok jelentős mennyisége, üvegházhatású gázok, amik módosítják a légkört.

A hősziget jelenség intenzitása a városi területek méretével és népességével arányosan nő. Ezért a városi területeken élők egyre növekvő száma miatt az eljövendő években egyre súlyosabbá válik a helyzet.

A hősziget hatás közvetlenül kapcsolódik (és romlik) a klímaváltozással, amely a növekvő átlaghőmérséklet miatt markáns, közvetlen hatást gyakorol a városi lakosság egészségére, különösen a veszélyeztetett csoportokra (a betegekre és az idősekre). A klímaváltozás hatására átlagosan egyre forróbbak a nyarak, a hőhullámok intenzívebbek és gyakoribbak. Ez önmagában megterhelő mindenkinek, azonban sűrűn beépített városaink csak fokozzák a problémát.
Magyarország lakosságának 72%-a városokban él (a Föld összlakosságának jelenleg 56%-a városlakó), így a probléma egyáltalán nem Budapest sajátja.

A hősziget hatásnak télen is van érezhető hatása, ekkor a hazai éghajlati viszonyok között a fűtésből eredően az épületekből származó többletenergia okoz rendszeresen valamivel magasabb hőmérsékleteket a belvárosi területeken a várost körülvevő térségekhez képest. Ez ilyenkor pozitívan hat a szükséges fűtési energia mennyiségére – csökkenti azt, vagyis a városi hősziget hatás a téli időszakban Magyarországon kedvezőnek tekinthető, mely bizonyos mértékben segíti az energia-megtakarítást.

 

Megoldási lehetőségek

Klíma- és életminőségi szempontból is tartós megoldást csak a hazai épületállomány energiahatékonysági szempontokat előtérbe helyező mélyfelújítása hozhat.

A hősziget hatást a sűrűbb beépítettség fokozza, de nem mindegy, hogy milyen anyagokat használunk, milyen mértékben hagyunk meg, vagy alakítunk ki parkos területeket a városon belül. Az építőanyagok között manapság már vannak olyan speciális változatok, amik nagyobb mértékben verik vissza a napsugárzást, ezáltal kevesebb hőt tárolnak, az építő- és útburkoló anyagok színe is valamelyest segít a nyári hőségek idején. A világosabb színű felületek nagyobb mértékben verik vissza, és kevésbé nyelik el a beérkező napsugárzást, tehát a felettük lévő légréteg is kevésbé melegszik fel.

A másik fontos mérséklési eszköz lehet a növényzet alkalmazása: kisebb-nagyobb parkokat alakíthatunk ki – ahol lehetőleg egyáltalán nincs mesterséges burkolat, ellenben árnyékot adó nagyobb fák, bokrok fogják vissza a többlethőmérséklet kialakulását. Térkővel burkolt tereken egy-egy elszigetelten telepített facsemete nem segít a helyzeten. Az épületek falára vezetett futónövények ugyancsak mérsékelhetik/csökkenthetik a helyi felmelegedést, így végső soron a városi lakosok, járókelők komfortérzetét ezek is javítják.

Nemcsak a házak oldalára, hanem a lapos tetővel rendelkező épületek tetejére is érdemes gondolni, ahol a zöldtetők kialakítása jöhet szóba. Ebben az esetben lényeges, hogy olyan növénytípusokat válasszunk, amik az adott hely éghajlati viszonyainak megfelelőek – akár a hőigényt, akár a vízigényt tekintjük. Nagyon megdrágíthatja a zöldtető fenntartási költségeit, ha külön locsolásra lenne szükség – ezt mindenképpen érdemes elkerülni a telepítendő fajták optimális megválasztásával.

Forrás: https://www.met.hu/omsz/palyazatok_projektek/uhi/https://masfelfok.hu/tag/varosi-hosziget/ 

Jelenleg futó projekt 2022. 06.01- 2023.08.31. https://www.ideas-science.com/icisk 

 

Írásaink a hőségriadóról és a hősziget hatásról: 

https://www.levego.hu/kapcsolodo-anyagok/milyen-hatasa-van-a-hoszigeteknek-a-telepuleseken/

https://www.levego.hu/kapcsolodo-anyagok/keszuljunk-fel-idoben-a-hosegriadokra/

https://www.levego.hu/kapcsolodo-anyagok/keszitsuk-fel-telepuleseinket-epuleteinket-az-eghajlatvaltozasra/

https://www.levego.hu/hirek/2020/05/rendkivuli-mertekben-novekedett-a-homerseklet-budapesten/

https://www.levego.hu/hirek/2015/08/a-hoseg-megsokszorozza-a-legszennyezes-karos-hatasat/

https://www.levego.hu/kapcsolodo-anyagok/zolditsuk-a-varost/

https://www.levego.hu/hirek/2011/10/zolditsuk-egyutt-a-varost/

https://www.levego.hu/hirek/2011/06/varosaink-magunk-vagyunk/

https://www.levego.hu/hirek/2011/07/varosklima-budapest-a-szeszelyes-varos/

https://www.levego.hu/hirek/2007/11/tizezerbol-szaztiz-fa/

https://www.levego.hu/kapcsolodo-anyagok/novenyekkel-a-hohullamok-ellen/

Hírfigyelő